Téma II – Társadalmi nemek (Gender)

LMBTQ+

A nemi szerepekről és egyenlőtlenségekről szóló fejezetben azzal a kérdéssel foglalkoztunk, milyen hatással van a viselkedésünkre, az önkifejezésünkre, a lehetőségeinkre és az álmainkra, hogy férfinak vagy nőnek születünk. Életünk és kapcsolataink alakításában a nemi identitás mellett a szexuális orientációnk is fontos szerepet játszik, ezt a két fogalmat azonban gyakran ma is összemossák vagy összekeverik.

 

Ahhoz, hogy megismerjük és megérthessük egymást, a nyitott, elfogadó légkör és az érzékeny, odafigyelő párbeszéd mellett arra is szükségünk lehet, hogy tisztázzuk a legalapvetőbb fogalmakat. Fontos ugyanakkor tudatosítanunk, hogy egyetlen kategória definíciója sem kőbe vésett és kizárólagos, és egymás kategorizálásánál fontosabb, hogy megértsük, kinek mit jelent az az identitás és orientáció, amivel azonosul. Egymás megértésének pedig alapvető feltétele, hogy tiszteletben tartjuk és elfogadjuk a másikat – nemi identitástól és szexuális orientációtól függetlenül.

  • Nemi identitásként határozhatjuk meg azt az érzést, hogy valaki férfinak vagy nőnek, vagy esetleg egyiknek sem érzi magát, és hogyan viszonyul a születésekor meghatározott neméhez.
  • A szexuális irányultság vagy orientáció pedig azt jelzi, hogy valaki milyen nemű emberekhez vonzódik. Nagyon sokféle szexuális orientáció létezik, és mindenki számára nagyon egyéni lehet, hogy melyik nemhez hogyan vonzódik, vagy milyen fantáziái, vágyai vannak. Ezek azonban nem merev kategóriák, a szexuális orientációt sokkal inkább egy skálaként képzelhetjük el, amelyen mindenki úgy helyezi el saját magát, ahogy az számára önazonos.
  • Az LMBTQ+ mozaikszóban található betűk különböző szexuális orientációkat vagy identitásokat jelölnek.
  • Leszbikus: az a nő, aki nő iránt érez romantikus és/vagy szexuális vonzalmat. (De sokan használják nők közül is a meleg kifejezést magukra.)
  • Meleg: az a férfi, aki férfi iránt érez romantikus és/vagy szexuális vonzalmat.
  • Biszexuális: aki mind vele azonos, mind tőle eltérő nemű emberek iránt érez romantikus és/vagy szexuális vonzalmat.
  • Transz / transznemű: akinek a nemi identitása és/vagy nemi önkifejezése eltér a születésekor kijelölt nemétől. Mindazokra vonatkozhat ez a kifejezés, akik úgy érzik vagy úgy döntenek, hogy öltözködésük vagy testük átalakítása révén a születéskor nekik tulajdonított nemtől (az ehhez a nemhez kapcsolódó elvárásoktól) eltérő módon kell magukat kifejezniük.
  • Queer: aki számára a szexuális irányultság és/vagy a nemi identitás képlékeny, nem sorolható egyértelmű kategóriákba. Egyben gyűjtőszó a szexuális és nemi kisebbségekre.
  • A + jel mutatja, hogy a gyakoribb csoportok mellett mások is megtalálhatók az LMBTQ+ ernyő alatt. Közéjük tartoznak például az interszexuálisok (akik olyan nemi jellegekkel rendelkeznek, amelyek alapján nem sorolhatók be egyértelműen a „férfi” vagy „nő” kategóriába) vagy az aszexuálisok (akik nem éreznek szexuális vonzalmat egyik nem felé sem), illetve több más csoport is, akik tovább árnyalják az LMBTQ+ közösséget.

 

(A fogalmak meghatározásában a Háttér Társaság kiadványa[1] volt a segítségünkre.)

 

Az LMBTQ+ emberekkel kapcsolatos előítéletek

A homoszexualitás nem betegség, és nem olyasmi, amiből „ki lehetne gyógyulni”, hiába állítják ezt ma is sokan. Az Amerikai Pszichológiai Társaság hivatalosan először 1975-ben nyilatkozott erről, és azóta – a különböző tudományterületek együttműködésével született számos kutatásra alapozva – többször is megerősítette, hogy az azonos neműekhez való szexuális és romantikus vonzódás, érzések és viselkedés az emberi szexualitás normális és pozitív formája[2].

 

Az LMBTQ+ emberek felé irányuló előítéletesség és kirekesztés az önmagukról alkotott képükre is hatással van, és ez olyan lelki nehézségeket okozhat számukra, mint a szorongás, a depresszió vagy szélsőséges esetben az öngyilkosság. Az LMBTQ+ emberek számára tehát nem önmagában a nemi identitásuk vagy a szexuális orientációjuk okoz nehézséget, hanem a megbélyegzés, a kirekesztés és az előítéletek, amivel nap mint nap szembesülhetnek, és ami sokuk számára megnehezíti saját maguk elfogadását és egy pozitív önkép kialakítását. Ezért is különösen fontos, hogy a sokszínűség a mindennapi beszélgetéseinkben és a nyilvános közbeszédben is értékként, az emberi élet természetes részeként lehessen jelen.

 

A család fogalma kultúránként és egyénenként is mindenki számára mást és mást jelenthet, fontos azonban, hogy elfogadjuk, hogy nem csak a két különböző nemű szülőből és gyermekeikből álló család létezik. Ma Magyarországon gyakran éri támadás az azonos nemű párokat, és jogi értelemben is számos akadállyal kell megküzdeniük, ha gyereket szeretnének. Jelentős mennyiségű kutatás szól arról, hogy a szülők szexuális orientációja nem függ össze azzal, hogy mennyire „jó szülők”, és a „szivárványcsaládok” épp olyan támogató és egészséges közeget tudnak biztosítani a gyerekeknek, mint az ellenkező nemű szülők vagy azok, akik egyedül nevelik a gyerekeiket. A gyerekek boldogulására pedig az hat a leginkább, hogy mennyire támogatóak a szüleik, és mennyire szeretetteljes a légkör, amiben felnőnek.

 

Bár gyakori tévhit, több kutatás cáfolja, hogy ha valakit azonos nemű párok nevelnek fel, az maga is nagyobb eséllyel lehetne meleg. Ugyanígy tudománytalan – és életszerűtlen – azt feltételezni, hogy ha valaki azonos nemű párokat lát, vagy melegekkel találkozik, az bármilyen módon megváltoztathatja a szexuális orientációját. Annál fontosabb lehet viszont a különböző nemi vagy szexuális kisebbséghez tartozók láthatósága, előbújása és az ő pozitív példáik azoknak, akik keresik a lehetőséget az előbújásra, és akik így megerősítést nyerhetnek abban, és megélhetik, hogy nincsenek egyedül. A sokszínűség megtapasztalása pedig mindannyiunkat közelebb vihet ahhoz a nyitottsághoz és elfogadáshoz, amire szükségünk van ahhoz, hogy egymást tiszteletben tartva élhessünk.

 

A legaktuálisabb nemzetközi kutatások (részletesen hivatkozva) megtalálhatók a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ szekciójának útmutatójában.

A Háttér Társaság pedig azonos nemű szülőkről és gyermekeikről készített tájékoztatót pedagógusok számára.

 

LMBTQ+ diákok az iskolában

Az LMBTQ+ emberek számos sztereotípiának és előítéletnek vannak kitéve, amelyekkel gyakran egész életük során küzdeniük kell. Iskolai környezetben végzett kutatások rendszeresen azt bizonyítják, hogy az LMBTQ+ diákok jelentős része nem érzi biztonságban magát az iskolájában. Gyakoriak a feléjük irányuló előítéletek, és nagyobb eséllyel válhatnak áldozataivá verbális erőszaknak, zaklatásnak, vagy akár fizikai bántalmazásnak. Ha nem számíthatnak segítségre vagy támogatásra, az hosszútávon is rossz hatással lehet jóllétükre, iskolai előmenetelükre, továbbtanulási lehetőségeikre és lelki egészségükre.

 

A biztonságos és befogadó tanulási környezethez való jog minden diákot megillet, ennek biztosításához azonban rendszerszintű megközelítésre, elköteleződésre és az iskolai élet különböző szereplőinek együttműködésére van szükség.

 

Az LMBTQ+ diákok iskolai tapasztalatairól Magyarországon a Háttér Társaság jelentetett meg 2019-ben részletes jelentést Támogató barátok, tehetetlen intézmények – Az LMBTQI diákok iskolai tapasztalatai Magyarországon az Országos Iskolai Környezet Kutatás alapján címmel.

 

[1] Sándor Bea (szerk.): Támogató barátok, tehetetlen intézmények – Az LMBTQI diákok iskolai tapasztalatai Magyarországon az Országos Iskolai Környezet Kutatás alapján, Budapest. Háttér Társaság, 2019. https://hatter.hu/sites/default/files/dokumentum/kiadvany/iskolai-kutatasi-jelentes-online.pdf

[2] American Psychological Association: Guidelines for psychological practice with lesbian, gay, and bisexual

clients. American Psychologist, 67(2012), 10—42. http://dx.doi.org/10.1037/a0024659

A téma előzetes körüljárását, megalapozását, valamint a róla szóló párbeszéd strukturálását segítő háttér- és tényanyagok után alább felsorolunk néhány jellemző, az LMBTQ+ embereket érő gyakori megnyilvánulást, sztereotip vagy előítéletes kijelentést. A különböző témákhoz – a foglalkozásvezetői munkát segítve – beszélgetésindító kérdéseket és viták alapjául szolgáló lehetséges tételmondatokat is mellékelünk. Sem az LMBTQ+ emberekkel kapcsolatos általánosító kijelentések, sem a beszélgetésindító kérdések, sem a tételmondatok listája nem teljeskörű, igyekeztünk inkább jellemző típusokat összegyűjteni és arra törekedni, hogy a felsorakoztatott példák jó kiindulási alapjai lehessenek a diákokkal folytatott párbeszédnek. Ezeket elsősorban gondolatébresztőnek szánjuk, amelyekből a csoport érdeklődéséhez és felkészültségéhez igazodva mindenki szabadon válogathat.

 

Lapozz hátra! A kézikönyv módszertani fejezetében több konkrét gyakorlatot, ötletet és szempontot gyűjtöttünk össze, amelyek segíthetnek az itt bemutatott beszélgetésindító kérdések és tételmondatok mentén megvitatni a nemi identitással és a szexuális orientációval összefüggő kérdéseket. A tételmondatok elsősorban a 6.2 fejezetben bemutatott közösségi vitagyakorlatok alapjául szolgálnak. A Hova fordulhatok? fejezetben továbbá több olyan szervezetet is ajánlunk, amelyek foglalkozásokat tartanak vagy értékes szakmai, módszertani anyagokat publikálnak a nemi identitást, a szexuális orientációt, valamint az LMBTQ+ embereket érintő témákban.

 

A beszélgetéshez kiemelt segítséget nyújthat a Melegség és Megismerés program tanári kézikönyve, mely Még mindig tabu? LMBT személyek az iskolában címmel különböző LMBTQ+ tematikájú iskolai szituációkat dolgoz fel pedagógiai, pszichológiai szempontból, általános emberi jogi keretben.

 

Gyakori negatív megnyilvánulások az LMBTQ+ emberekkel kapcsolatban

  • Egy férfi csak egy nővel lehet igazán boldog, egy nő pedig csak egy férfival.
  • A homoszexualitás ferde hajlam, nem természetes.
  • A homoszexualitás betegség, amiből meg lehet gyógyulni.
  • A melegeknek is minden joguk megvan, azt csinálnak, amit akarnak – a négy fal között.
  • Egy gyermeknek egy apára és egy anyára van szüksége ahhoz, hogy egészséges környezetben nevelkedjen.
  • A Pride és a hasonló felvonulások csak arról szólnak, hogy provokálják az embereket.
  • Az LMBTQ+ emberek veszélyt jelentenek a kultúránkra, a hagyományos értékeinkre.
  • Nem szabad, hogy a gyerekek melegekkel találkozzanak, vagy meleg szereplőket lássanak az utcán, a filmekben vagy könyvekben, mert ennek hatására ők is meleggé válhatnak.
  • Sokan csak divatból lesznek melegek.

 

Lehetséges beszélgetésindító kérdések

  • Coming outnak vagy előbújásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor valaki felismeri és elfogadja saját szexuális irányultságát, és ezt mások előtt is felvállalja. A coming out gyakran nehéz folyamat, sok félelem és nehézség kapcsolódhat hozzá. Mit gondoltok, milyen támogatásra lehet szüksége valakinek ahhoz, hogy előbújhasson?
  • Mit jelent számotokra a család? Mi határozza meg, hogy kit tekintetek családtagnak?
  • Mit gondoltok, mi kell ahhoz, hogy egy gyerek szeretetteljes környezetben nőhessen fel? Mitől lesz valaki jó szülő?
  • A családunkból hozott mintáink, a személyiségünk, a különböző tapasztalataink, a külvilág üzenetei, az eltérő lehetőségeink, vagyis végtelen sok tényező hat arra, hogy milyen partnert választunk, kihez vonzódunk, vagy kivel érezzük jól magunkat egy párkapcsolatban. Beszélgessetek arról, hogy szerintetek milyen szempontok fontosak a párválasztásban! Mi határozza meg, hogy kihez vonzódunk, vagy kibe leszünk szerelmesek?
  • Gondoljatok bele, milyen nehézségeket okozhat az, ha valaki nem vállalhatja fel azt, akit szeret, például nem mutatkozhat vele mások előtt, vagy titkolnia kell a kapcsolatát. Gondoljátok végig, hogy kerültetek-e már hasonló helyzetbe, amikor titkolnotok kellett mások elől egy számotokra fontos embert, vagy el kellett rejtenetek az érzéseiteket. Beszélgessetek arról, milyen hatása lehet annak, ha valakinek sokáig így kell tennie.
  • Milyen előítéletekkel vagy bántó megnyilvánulásokkal kell az LMBTQ+ diákoknak az iskolában szembenézniük? Beszélgessetek arról, mit tehettek közösen azért, hogy az iskolán belül mindenki biztonságban érezhesse magát!

 

Lehetséges tételmondatok

  • Elsősorban a közösség felelőssége az, hogy mindenkinek segítsen beilleszkedni.
  • Vannak olyan értékek, amiket nem lehet megkérdőjelezni.
  • Jobb lenne, ha minden gyereket gendersemlegesen nevelnének születésétől kezdve.

europe logo white

THE E-LEARNING TOOL

EUROGUIDE EU flag

This project is co-funded by the Internal Security Fund of the European Union – GA N° 871038