Black on Transparent2

Téma I – Társadalmi együttélés

Antiszemitizmus

Helyzet

Kik a zsidók, mi a zsidóság?

A zsidók hagyományosan a zsidó vallást (judaizmus vagy izraelita vallás) követő ókori közel-keleti népcsoport. A zsidóságra korábban egyszerre jellemző etnikai és vallási jelleg mára elkülönült, ami megnehezíti a zsidóság pontos definiálását. Sokan, akik zsidó származásúak, ma már nem követik a zsidó vallást, és nem, vagy csak bizonyos mértékig tartják a hagyományokat, mégis megőrizték zsidó identitásukat. Vannak ugyanakkor olyanok is, akik bár nem zsidó származásúak, betértek a zsidó vallásba.

A zsidóság kulturálisan és nyelvileg is rendkívül heterogén. A zsidó államon, Izraelen kívül minden kontinens számos országában élnek zsidó közösségek, jelentős kisebbséget alkotva[1] (pl. USA, Oroszország, Franciaország, Kanada stb.). A magyarországi zsidó közösség létszámát nehéz megbecsülni: a 2011-es népszámláláskor közel 11 ezren vallották magukat izraelita vallásúnak, azonban a különböző zsidó szervezetek szerint az esetlegesen zsidó származásúak létszáma 75 és 100 ezer közé tehető.[2]

A zsidóság vallási tekintetben sem egységes: a vallási előírásokhoz és hagyományokhoz való viszony alapján megkülönböztetjük a szigorúbb, ortodox és a kevésbé szigorú, nyitottabb, neológ irányzatot, amelyek még tovább is tagolódnak.

 

Elkülönülés és diszkrimináció, asszimiláció és emancipáció

A zsidó nép már az ókorban szétszóródott az akkor ismert világban, aminek fő okai az elvándorlás mellett a zsidók elhurcolása, fogságba és rabszolgaságba vetése volt. A rómaiak elleni felkelések eredményeként a Kr. u. 2. században a zsidóknak el kellett hagyniuk őseik földjét. Attól kezdve a kisebbségi zsidó közösségek (diaszpórák) a többségi társadalomtól jórészt elkülönülten éltek. Ez egyrészt eltérő vallásukra és szokásaikra, másrészt és leginkább a velük szembeni diszkriminatív intézkedésekre vezethető vissza. A zsidó közösségekre külön szabályok voltak érvényben – ezek egyrészt biztosították számukra vallásuk gyakorlását, ugyanakkor komoly megszorításokat is eredményeztek: előírták, hol kell lakniuk (elzárt területeken, ún. gettókban), valamint hogy milyen foglalkozásokban dolgozhatnak, illetve milyen vagyontárgyat birtokolhatnak (pl. földet). Az ilyen diszkriminatív szabályok miatt, a kényszer hatására alakultak ki olyan jellemző foglalkozások, amelyeket gyakran zsidók töltöttek be a középkortól kezdve. Sokan foglalkoztak pl. kereskedelemmel, pénzváltással, hitelezéssel, vagy akár italméréssel, a modernizáció kezdetével pedig sokan városi, értelmiségi pályákon helyezkedtek el (pl. orvosként, tanárként, újságíróként).

A szekularizáció (elvilágiasodás) általános folyamata részeként a 19. században a zsidó közösségek körében is megindult az eltávolodás a vallástól, és megindult a zsidó közösségek asszimilációja, azaz beolvadásuk a többségi társadalomba. Ez részben önkéntes volt, részben pedig a kialakuló nemzetállamok politikai szándéka, hogy egységes nemzetet teremtsenek. Ezzel párhuzamosan a polgári, szekuláris államok kialakulásának részeként sor került a zsidó közösségek emancipációjára, azaz egyenjogúsítására mind polgári, mind vallási értelemben. A társadalom egyenlő polgárai lettek, eltörölték a velük szembeni korlátozó intézkedéseket, és elismerték a zsidó vallás egyenjogúságát. Magyarországon a polgári egyenlőség 1867-ben, a vallási emancipáció 1895-ben valósult meg.

 

Mi a zsidóellenesség és az antiszemitizmus?

Az antiszemitizmus a zsidókkal szembeni negatív sztereotípiákat, előítéleteket és gyűlöletet jelenti.[3] Bár az antiszemitizmus modern szó, amely a 19. században jelent meg, zsidóellenesség már az ókortól létezik. Ennek okai a zsidó közösségek elkülönülő életmódjában, a többségitől eltérő vallásukban és szokásaikban, valamint az általuk betöltött társadalmi szerepekben (pl. jellemző foglalkozások) keresendők. Az elkülönülés, valamint az eltérő és rejtelmesnek tűnő szokások és vallás negatív sztereotípiák kialakulásához vezettek, félelmet és elutasítást szültek.

A zsidóellenesség hátterében különböző okok álltak a történelem során. A középkortól kezdve a zsidóellenesség egyik meghatározó iránya a vallási zsidóellenesség, az ún. antijudaizmus volt, amelynek középpontjában az a vád állt, hogy a zsidók feszítették keresztre Krisztust. A zsidóellenesség egy másik fontos iránya abból táplálkozott, hogy mivel a földbirtoklástól és sok foglalkozástól el voltak tiltva, a zsidók közül sokan foglalkoztak kereskedelemmel, pénzváltással, hitelezéssel, később pedig több országban az iparosításban is fontos szerepet játszottak. Ezért az volt a közkeletű sztereotípia, hogy a zsidók gazdagok és befolyásosak. A történelem során a politikai vezetők (pl. királyok, földesurak) előszeretettel alkalmazták a pénzszerzés azon módját, hogy elűzték a területükön élő zsidó közösségeket, és/vagy elvették a vagyonukat. Ezekből a sztereotípiákból táplálkozik a 19. század második felében megjelent, a zsidóellenességet politikai dimenzióba helyező modern antiszemitizmus is, amely a zsidóságot idegen, a nemzettel és az állammal szemben illojális csoportként ábrázolta. A modern antiszemitizmus összeesküvés-elméletekkel operál, amelyek a zsidóságot befolyásos, a világ sorsát a háttérből irányító, titkos erőként láttatják.

 

Holokauszt, illetve a holokauszt tagadása és torzítása

A nácik, azaz a németországi nemzetiszocialisták az antiszemitizmust rasszista keretbe helyezték, a zsidóságot alacsonyabb rendű fajként definiálva. 1933-as hatalomra kerülésük után sorra hozták a zsidók elleni diszkriminatív intézkedéseket, majd 1938-tól megkezdődtek a zsidók elleni fizikai fellépések. A náci vezetés 1942 januárjában, a wannseei konferencián döntött az európai zsidóság tudatos és tervszerű megsemmisítéséről. A zsidók szisztematikus, állami szervek általi üldözését és meggyilkolását hívjuk holokausztnak (más néven soának), amelyet a német náci rendszer, illetve szövetségesei és kollaboránsai követtek el 1945-ig. A zsidókkal szembeni holokauszt mellett a németek szisztematikusan gyilkoltak különböző kisebbséghez tartozó embereket, főleg romákat, fogyatékkal élőket, melegeket és ideológiailag másként gondolkodókat.

A holokauszt áldozatául esett mintegy hatmillió zsidó, akik az európai zsidóság nagyjából kétharmadát alkották.[4] A magyar zsidó közösség is hatalmas veszteségeket szenvedett: 1941 és 1945 között a bécsi döntésekkel megnövelt területű Magyarország bő 800 ezer fős zsidóságából a becslések szerint közel 600 ezer ember esett a német nácik és magyar cinkosaik áldozatául. A vidéki zsidóság közel 80%-a, a budapesti közösségnek pedig a fele veszett oda.[5]

A holokauszt az emberi történelem egyik legnagyobb katasztrófája, és az emberi cselekedet egyik legsötétebb és legaljasabb példája. Általa nem csak a zsidóságot, de minden érintett társadalmat pótolhatatlan veszteség ért. Emiatt a holokauszt tagadása és relativizálása elfogadhatatlan, és Magyarországon a büntető törvénykönyv szerint bűncselekmény.[6] A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) definíciója szerint „a holokauszttagadás olyan diskurzus és propaganda, amely tagadja a holokauszt (…) történelmi tényét és annak mértékét”.[7] Holokauszttagadásnak minősül a zsidóság elleni népirtás szándékosságának tagadása vagy kétségbe vonása, valamint az is, ha valaki azt terjeszti, hogy a holokausztot maguk a zsidók idézték elő, vagy annak tényeit tudatosan eltúlozzák (pl. politikai vagy pénzügyi érdekből). A holokauszttal kapcsolatos torzítás többek között a relativizálás, ha kisebbítik az elkövetők és felelősök szerepét, minimalizálják az általuk okozott károkat, beleértve az áldozatok számát, illetve ha pozitív színben tüntetik fel a holokausztot.

 

Antiszemitizmus ma Magyarországon

Az antiszemitizmus az utóbbi másfél évtizedben ismét egyre erősebben van jelen a magyar közéletben[8]. Ez a tendencia nemzetközi közvélemény-kutatások alapján a magyarok többsége számára is aggasztó méreteket öltött: az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, az FRA 2018-as felmérése alapján a magyar lakosság 77%-a szerint az antiszemitizmus „nagy probléma” az országban.[9] A Medián 2018-as közvélemény-kutatása szerint a magyar társadalom közel egyharmada (33%) tekinthető antiszemitának, akik közül 20% erősen, míg 13% mérsékelten antiszemita attitűdökkel jellemezhető. Különösen elgondolkodtató, hogy az antiszemitizmus legfőbb megjelenési formája Magyarországon a zsidóellenes összeesküvés-elméletek, és az ilyenekben hívők aránya folyamatosan emelkedik 2013

 

[1] „Communities”. World Jewish Congress. https://www.worldjewishcongress.org/en/about/communities

[2] „Hungary”. World Jewish Congress. https://www.worldjewishcongress.org/en/about/communities/HU; 2011. évi népszámlálási adatok, 10. fejezet: Vallás, felekezet. KSH 2011. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_10_2011.pdf

 

[3] „Antiszemitizmus”. United States Holocaust Memorial Museum: Holokauszt Enciklopédia. https://encyclopedia.ushmm.org/content/hu/article/antisemitism

[4] „A holokauszt alapjai”. United States Holocaust Memorial Museum: Holokauszt Enciklopédia. https://encyclopedia.ushmm.org/content/hu/article/introduction-to-the-holocaust

[5] „Holokauszt”. MAZSIHISZ. https://mazsihisz.hu/a-zsidosagrol/tortenelem/holokauszt/holokauszt-1; „A magyar zsidóság embervesztesége”. A holokauszt Magyarországon. http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=1_2_5

[6] „A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” bűncselekmény tényállása. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, 333.§. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv

[7] „A holokauszttagadás és a holokauszttal kapcsolatos torzítások munkadefiníciója”. International Holocaust Remembrance Alliance. https://www.holocaustremembrance.com/hu/resources/working-definitions-charters/holokauszttagadas-es-holokauszttal-kapcsolatos-torzitasok

[8] Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban Budapest, Tett és Védelem Alapítvány 2019., https://tev.hu/wp-content/uploads/2019/07/TEV_Antiszemitizmus2018-Median_72dpiKE%CC%81SZ.pdf

[9] European Union & Agency for Fundamental Rights. (2018). Experiences and perceptions of antisemitism: Second survey on discrimination and hate crime against Jews in the EU. Publications Office of the European Union.

Hogyan beszélgessek ezekről a témákról fiatalokkal?

A téma előzetes körüljárását, megalapozását, valamint a róla szóló párbeszéd strukturálását segítő háttér- és tényanyagok után alább felsorolunk néhány jellemző antiszemita megnyilvánulást, valamint olyan kijelentéseket, amelyek a holokauszt tagadásával és torzításával kapcsolatosak. A különböző témákhoz – a foglalkozásvezetői munkát segítve – beszélgetésindító kérdéseket és viták alapjául szolgáló lehetséges tételmondatokat is mellékelünk. Sem az általánosító kijelentések, sem a beszélgetésindító kérdések, sem a tételmondatok listája nem teljeskörű, igyekeztünk inkább jellemző típusokat összegyűjteni és arra törekedni, hogy a felsorakoztatott példák jó kiindulási alapjai lehessenek a diákokkal folytatott párbeszédnek. Ezeket elsősorban gondolatébresztőnek szánjuk, amelyekből a csoport érdeklődéséhez és felkészültségéhez igazodva mindenki szabadon válogathat.

Lapozz hátra! A kézikönyv módszertani fejezetében több konkrét gyakorlatot, ötletet és szempontot gyűjtöttünk össze, amelyek segíthetnek az itt bemutatott beszélgetésindító kérdések és tételmondatok mentén megvitatni az antiszemitizmus témájához kapcsolódó kérdéseket. A tételmondatok elsősorban a 6.2 fejezetben bemutatott közösségi vitagyakorlatok alapjául szolgálnak. A Hova fordulhatok? fejezetben továbbá több olyan szervezetet is ajánlunk, amelyek foglalkozásokat tartanak vagy értékes szakmai, módszertani anyagokat publikálnak az antiszemitizmus témájában.

Az antiszemitizmusról beszélgetve érdemes kitérni a jelenséggel kapcsolatos történelmi összefüggésekre, társadalmi és kulturális folyamatokra, és rávezetni a diákokat, hogy ne csak az egyén felelősségét ismerjék fel ezekben a kérdésekben, hanem a hatalom és a társadalmi normák szerepét is.

1. A holokauszt tagadásával és torzításával kapcsolatos kijelentések

  • A holokauszt sosem történt meg.
  • A holokauszt nem különbözik más korokban, más nemzetek által, más kisebbségek ellen elkövetett atrocitásoktól.
  • A holokauszt áldozatainak száma sokkal kevesebb volt, mint azt egyesek el akarják velünk hitetni.
  • A holokauszt emlékének mesterséges felszínen tartása csak egy eszköz arra, hogy a zsidók folyamatosan bűntudatot keltsenek a világ népeiben.
  • A holokausztról nem lehet őszintén beszélni, mert ha elmondod az igazságot, megbüntetnek.
  • A háború alatt a nem zsidó magyarok is szenvedtek annyit, mint a zsidók.

Lehetséges beszélgetésindító kérdések

  • Ismertek valakit, akinek van személyes érintettsége a holokausztban, akinek rokonai vagy ismerősei átélték a holokausztot, esetleg áldozatául estek?
  • Miben különbözik a katonák által egy háború során elkövetett emberölés a civilek ellen elkövetett atrocitásoktól? És mi különbözteti meg ezeket a szervezett népirtástól?
  • Kinek és miért állhat érdekében tagadni a holokausztot, vagy megkérdőjelezni bármilyen múltbeli eseményt?
  • Hogyan tudják igazolni a történészek, hogy egy múltbeli esemény valóban megtörtént-e?
  • Többet hallunk/beszélünk Magyarországon a holokausztról, mint a világban lezajlott más népirtásokról és kisebbségek elleni atrocitásokról? Ha igen, vajon mi lehet ennek az oka?
  • Láttatok olyan filmet, vagy olvastatok olyan könyvet, ami valamilyen formában a holokauszt témáját dolgozza fel? Milyen különböző szemszögekből mutathatják be ezek az alkotások a holokausztot?
  • Mit gondoltok, miért lehet nehéz beszélni a holokausztról?

2. Antiszemita kijelentések

  • A zsidók gazdagok és befolyásosak, titokban ők irányítják a világot.
  • A zsidók nagyon szeretik a pénzt.
  • A zsidók nagyon összetartóak, minden helyzetben egymást részesítik előnyben.
  • A zsidók megbocsáthatatlan bűne, hogy megölték Jézust.
  • A zsidók szenvedése Isten büntetése volt.
  • Zsidó személyek és szervezetek nyomást gyakorolnak a magyar politikára saját céljaik megvalósítása érdekében.
  • A zsidók világszerte a kezükben tartják a médiát, ők döntik el, miről szabad és nem szabad beszélni, és elnyomják a nekik nem tetsző véleményeket.
  • Létezik egy titkos zsidó együttműködés, amely döntően képes befolyásolni politikai és gazdasági folyamatokat.
  • A cionista világhatalom le akarja igázni Magyarországot.
  • A magyarországi zsidóság a saját hazája érdekeivel szemben is Izrael érdekeit szem előtt tartva cselekszik.
  • A zsidók eszközként használnak különböző csoportokat (pl. romák, menekültek, melegek), hogy belülről gyengítsék a hagyományos társadalmakat, és így átvehessék a hatalmat.

Lehetséges beszélgetésindító kérdések

  • Szerintetek mitől zsidó valaki? Ki dönti el, hogy valaki zsidó-e? Meg lehet mondani kívülről, hogy valaki zsidó-e (például a kinézete alapján)? Ütközhet-e a külső megítélés és az adott személy öndefiníciója, identitása? Mit jelenthet egyáltalán zsidónak lenni, milyen rétegei vannak a zsidóságnak? (pl. nép, vallás, kultúra)
  • Lehet valakinek többféle identitása párhuzamosan?
  • Mit gondoltok, mitől lehet egy csoport egységes vagy összetartó? (Gondolhattok akár a saját családotokra, barátaitokra, osztályotokra.) Szerintetek létezik egységes nép, egységes népcsoport? Milyen szempontból? Mitől függ, hogy mennyire összetartó egy nép, egy nemzet? Lehet különbség abban, hogy egy csoport mennyire tűnik egységesnek kívülről és belülről?
  • Hallottátok már azt a kifejezést, hogy összeesküvés-elmélet? Mit gondoltok, mit jelenthet, mikor használjuk? Tudtok példát mondani ilyenre?
  • Szerintetek kik a világon a legbefolyásosabb emberek? Mitől függ, hogy valaki mekkora befolyással rendelkezik lokálisan/az országban/globálisan?
  • Milyen különböző (gazdasági vagy társadalmi) érdekcsoportok gyakorolhatnak nyomást a politikára?

Lehetséges tételmondatok

  • A rossz törvényeknek nem kell engedelmeskednünk.
  • Vannak olyan témák, amikről nem lehet vitázni.
  • Jobb világpolgárnak lenni, mint egy kisebb, de összetartó csoporthoz tartozni.
  • Attól függ, hogy valaki mennyire lesz sikeres felnőttként, hogy milyen családba születik.
europe logo white

THE E-LEARNING TOOL

EUROGUIDE EU flag

This project is co-funded by the Internal Security Fund of the European Union – GA N° 871038