Téma I – Társadalmi együttélés

Idegenellenesség

Mi az idegenellenesség?

Az idegenekkel – azaz a bevándorlókkal, menekültekkel, más népcsoportokkal – szembeni elutasítás és ellenségesség (idegen szóval xenofóbia). Más kisebbségi csoportok (pl. romák, zsidók, melegek) elutasításához hasonlóan az idegenellenesség is a többség-kisebbség viszonylatában értelmezendő attitűd, amely sztereotípiákra, előítéletekre és félelmekre épül. (Ezek működését a 1.4 fejezetben részletesen bemutattuk.)

 

Mi a migráció?

Migrációnak nevezzük azt, amikor egy személy, vagy személyek egy csoportja helyet változtat, akár egy államon belül, akár határokat átlépve. A migráció fogalmába beletartoznak a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, menekülő személyek, a gazdasági migránsok és más migrációs tevékenységek is.[1]

Az emberiség történelmének a kezdetektől szerves részét képezi a migráció. A különböző népek vándorlásaik során mindig magukkal vitték kultúrájukat, vallásukat és szokásaikat, így a különböző kultúrák, vallások és civilizációk mindig találkoztak egymással és hatással voltak egymásra. Ez a folyamat a technológia fejlődésével mára jelentősen felgyorsult, ezt nevezzük globalizációnak. A globalizáció jelensége részben közelebb hozza egymáshoz a különböző országokban és kultúrákban élőket, és egységes globális kultúrát hoz létre, részben azonban erősíti a lokális identitásokat, jellemzőket is (ez az ún. glokalizáció jelensége).

Magyarországon ma több eltérő etnikai és kulturális hátterű ember él, akik a történelem során telepedtek le hazánkban. Jelenleg 13 elismert nemzetiség él az országban. Az Alaptörvény XXIX. cikke szerint „a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők”, ami azt jelenti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek egyenlő jogú állampolgárai az országnak.

 

Bevándorlók és menekültek

Bár a köznyelv gyakran összemosva beszél bevándorlókról és menekültekről, fontos ezen kategóriák megkülönböztetése az eltérő jogi megítélés miatt. Bevándorló az a személy, aki letelepedési vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről egy országba. Ha valaki vallási, faji, politikai okokból, vagy valamely nemzetiséghez, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása miatti üldöztetése, vagy az attól való megalapozott félelme miatt menekül el hazájából, és egy másik országban kérelmezi a menekült státuszt, menedékkérőnek minősül. Ha az állam teljesen vagy részben megalapozottnak látja a kérelmet, menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt ad a menedékkérőnek, aki ettől kezdve legálisan tartózkodik az országban. Azok a menekülők, akik nem kérelmezik a menekültstátuszt, de tartósan, letelepedési szándékkal tartózkodnak egy országban, illegális bevándorlónak minősülnek.[2] A bevándorlásra és menekültügyi eljárásra vonatkozó szabályokat minden ország maga alakítja ki, ám azoknak összhangban kell lenniük a nemzetközi egyezményekkel, amelyekhez az adott ország is csatlakozott. A legfontosabb nemzetközi menekültügyi jogi szabályozás az 1951-es genfi egyezmény, emellett az Európai Uniónak is vannak saját szabályai, melyek betartása a tagországok számára kötelező.[3]

 

Gazdasági migráció

A migráció jellemzően a fejletlenebb, elmaradottabb régiókból a fejlettebb, gazdagabb régiók felé irányul. Európán belül is jelentős a migráció, elsősorban is keletről nyugatra. Rengeteg kelet-európai – köztük magyar – vándorolt ki Nyugat-Európa országaiba a rendszerváltás és főleg az Európai Unióhoz csatlakozás után a jobb anyagi helyzet és munkalehetőségek reményében.[4] A gazdaság teljesítőképességét jelentősen korlátozza, ha nincs elég ember a munkák elvégzésére, és gazdasági fellendülés idején Magyarországon is könnyen alakul ki munkaerőhiány. Ezért, illetve alacsonyabb bérigényük miatt, Magyarországon is rengeteg külföldi idénymunkás és vendégmunkás dolgozik több ágazatban (pl. mezőgazdaságban, építőiparban).

A KSH 2015-ös áttekintése kimutatta, hogy a Magyarországon élő, harmadik országbeli (az Európai Unió területén kívülről érkező) állampolgárok képzettebbek, mint az azonos korcsoportba tartozó honfitársaink: a 15-74 éves harmadik országbeli állampolgárok 47,8%-a felsőfokú végzettségű, míg a magyar állampolgároknak csupán 19,5%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Az adatok szerint a vállalkozási hajlandóság is jellemzően magasabb a bevándorlók körében: míg a harmadik országbeli állampolgárok 11,4%-a, a magyar állampolgárok 6,9%-a egyéni vállalkozó/önfoglalkoztató.[5]

A társadalmak legmobilisabb rétegét a fiatal férfiak alkotják, így általában ők indulnak el először. Az Európán belüli, keletről nyugatra történő migráció során is első hullámban jellemzően ők mennek más országokba, hiszen egy férfi egyedül könnyebben kap munkát és talál szállást, és így tudja támogatni az anyaországban maradt családját abban a reményben, hogy egy nap újra egyesülhetnek. Erre jogi folyamatok is ráerősítenek (ha a család egy tagjának már van státusza a befogadóországban, az megkönnyíti a későbbi egyesülést). Ráadásul háborús övezeteken keresztül maga az utazás is kockázatos, és családdal, gyerekkel sokan csak akkor vágnak neki, ha tényleg nincs más megoldás.

 

Idegenellenesség Magyarországon

A rendszerváltás óta nagyon sokat változott a magyar társadalom hozzáállása az idegenekhez. Bár mindig is jelentős volt a menedékkérők befogadását elutasítók aránya, a 2010-es években tartósan a lakosság több, mint egyharmada volt elutasító, 2013-tól pedig folyamatosan növekedett ez az arány. Kivételt képez ez alól az a pár hónap, amikor 2015-ben ténylegesen sok menedékkérő érkezett Magyarországra, és sokan találkoztak személyesen a segítségre szoruló családokkal, és nyújtottak nekik támogatást.[6]

A kisebbségi csoportok közül leginkább a menekülteket és a bevándorlókat utasítják el Magyarországon, a különböző etnikai csoportok közül pedig – 2015 óta – az arabokat.[7] Korábban hagyományosan a romákkal szembeni elutasítás volt a legmagasabb Magyarországon.

 

Van kapcsolat a bevándorlás és a bűnözés, terrorizmus között?

A bevándorlás és a bűnözés kapcsolata cáfolható rendőrségi adatokkal és helyi tapasztalatokkal. Bizonyított, hogy a 2013-tól erősödő irreguláris migráció[8], azaz a szabálytalan határátlépések számának növekedése ellenére is alacsony szinten maradt a külföldi bűnelkövetők száma és aránya az összes bűnelkövetőhöz képest. A külföldi bűnelkövetők arányában 2015-ben következett be enyhe növekedés, feltételezhetően annak következtében, hogy ebben az évben új bűncselekménytípusok kerültek kriminalizálásra[9]. Külföldi bűnelkövetőkre vonatkozó statisztikai adatok is alátámasztják, hogy a Magyarországon legálisan, tartózkodásra jogosító engedéllyel tartózkodó külföldi állampolgárok döntő többsége nem jelent közbiztonsági kockázatot.[10]

A bevándorlás és terrorizmus közötti kapcsolat témájában érdemes árnyalni a megközelítést. Tanulmányok kimutatták, hogy a terrorista bűncselekményeket általában az adott országban már letelepedett, ott felnőtt, másod-, vagy harmadgenerációs migrációs háttérrel rendelkező állampolgárok követik el.[11] Ebből az következik, hogy nem maga a migráció, hanem egyrészt a befogadó országok szociális és integrációs politikája és annak hiányosságai vannak hatással a jelenségre, másrészt a terrorszervezetek igyekeznek ilyen sérülékeny személyeket behálózni és felhasználni a céljaikra.

 

[1] Migrációkutató Intézet. Szótár: Migráció, https://www.migraciokutato.hu/glossary/migracio/

[2] Kapitány Balázs (szerk.): Demográfiai Fogalomtár. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, http://demografia.hu/hu/letoltes/fogalomtar/pdf/menekult.pdf

[3] Common European Asylum System, https://ec.europa.eu/home-affairs/what-we-do/policies/asylum_en

[4] Gödri Irén: Nemzetközi Vándorlás, Demográfiai portré 2018, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 2018, 237-271., http://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/2741/2638

[5] Statisztikai tükör 2015/85, KSH, 2015, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/harmadik_mpiaci_helyzete.pdf

[6] Sik Endre: Nyomkodja a kormány a pánikgombot, így egyre jobban irtózunk az idegenektől, 24.hu, 2018.12.19. https://24.hu/belfold/2018/12/19/migrans-moralispanik-kutatas/

[7] Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban Budapest, Tett és Védelem Alapítvány 2019., https://tev.hu/wp-content/uploads/2019/07/TEV_Antiszemitizmus2018-Median_72dpiKE%CC%81SZ.pdf

[8] Migrációkutató Intézet. Szótár: Irreguláris (Illegális) Migráció https://www.migraciokutato.hu/glossary/irregularis-illegalis-migracio/

[9] Például 2015.09.15-től számít bűncselekménynek a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §).

[10] Hautzinger Zoltán (szerk.): A migráció bűnügyi hatásai, Budapest, A Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozata, 2016, http://real.mtak.hu/62503/1/Migr_bunu_hatasai_2016_full_u.pdf

[11] Rostoványi Zsolt: Európa és az iszlám: a migrációs válság kihívásai, Magyar Tudomány 2019/1, Budapest, Akadémiai kiadó, 2019. https://mersz.hu/hivatkozas/matud_fn_2019_01_22#matud_fn_2019_01_22

A téma előzetes körüljárását, megalapozását, valamint a róla szóló párbeszéd strukturálását segítő háttér- és tényanyagok után alább felsorolunk néhány jellemző idegenellenes megnyilvánulást, a kijelentéseket motiváló félelmek szerinti kategóriákba rendezve. A különböző témákhoz – a foglalkozásvezetői munkát segítve – beszélgetésindító kérdéseket és viták alapjául szolgáló lehetséges tételmondatokat is mellékelünk. Sem az idegenellenes kijelentések, sem a beszélgetésindító kérdések, sem a tételmondatok listája nem teljeskörű, igyekeztünk inkább jellemző típusokat összegyűjteni és arra törekedni, hogy a felsorakoztatott példák jó kiindulási alapjai lehessenek a diákokkal folytatott párbeszédnek. Ezeket elsősorban gondolatébresztőnek szánjuk, amelyekből a csoport érdeklődéséhez és felkészültségéhez igazodva mindenki szabadon válogathat.

Lapozz hátra! A kézikönyv módszertani fejezetében több konkrét gyakorlatot, ötletet és szempontot gyűjtöttünk össze, amelyek segíthetnek az itt bemutatott beszélgetésindító kérdések és tételmondatok mentén megvitatni az idegenellenesség témájához kapcsolódó kérdéseket. A tételmondatok elsősorban a 6.2 fejezetben bemutatott közösségi vitagyakorlatok alapjául szolgálnak. A Hova fordulhatok? fejezetben továbbá több olyan szervezetet is ajánlunk, amelyek foglalkozásokat tartanak vagy értékes szakmai, módszertani anyagokat publikálnak az idegenellenesség témájában.

Amikor bevándorlásellenes megnyilvánulásokra reagálunk, fontos hangsúlyozni, hogy a migráció a természeti élet alapvető jelensége, és így az emberi történelemnek is szerves része, a kezdetektől kezdve. Ugyanakkor napjaink egyes társadalmi, gazdasági, természeti jelenségei – mint pl. a globalizáció, a közlekedési és az információs technológia fejlődése, a globális észak-dél között kialakult egyenlőtlenségek, a klímaváltozás – közvetve vagy közvetlenül fokozzák a migrációt. Az, hogy a migráció természetes jelenség, nem jelenti ugyanakkor, hogy ne okozhatna társadalmi, politikai, gazdasági nehézségeket, feszültségeket. Fontos azonban, hogy ezekről nyíltan és őszintén, de másokat nem sértve tudjunk beszélni.

 

1. Kulturális és értékrendbeli különbségekre vonatkozó előítéletes megnyilvánulások

  • A bevándorlók kultúrája nem egyezik meg a mi kultúránkkal és értékrendünkkel.
  • A bevándorlók gyengítik az európai identitást és értékeket.
  • A bevándorlók nem tisztelik a nőket.
  • A bevándorlók nem akarnak és nem tudnak beilleszkedni.
  • Magyarország a magyaroké.
  • A bevándorlók az európai keresztény, fehér civilizáció létét fenyegetik.

Lehetséges beszélgetésindító kérdések

  • Mitől lesz valaki „magyar”? Ki határozza ezt meg, és mi alapján? Hányféle identitása lehet valakinek?
  • Ki számít „idegen kultúrájúnak”? A már itt született, második vagy harmadik generációs „bevándorló” még idegennek, külföldinek vagy már magyarnak számít? És ki dönti ezt el?
  • Hogyan látjátok a külföldön élő magyarok helyzetét? Mi alapján számítanak magyarnak? Lehet egyszerre többféle identitásunk?
  • Meddig lehet szűkíteni a szlogent, hogy „Magyarország a magyaroké”? Mondhatjuk, hogy „Barcs a barcsiaké”, „Budapest a budapestieké”, a „Duna-Tisza köze a duna-tisza-közeieké”? Mit jelenthet ez a gyakorlatban (ki költözhet például Magyarországra vagy Budapestre), és ki dönti ezt el?
  • A kultúrák és szokások állandóan változnak és fejlődnek. Milyen szerepe lehet ebben a bevándorlóknak?
  • Gondoljatok például arra, hogy mik a kedvenc ételeitek! Van köztük nem magyar eredetű?
  • Európán belül, de akár országokon és területeken belül is rengeteg eltérés van értékrendbeli szinten. Mindenkinek sajátos értékrendje van, amiben nagy szerepet játszik a társadalom, amiben él. Azonban, mint a kultúra vagy a szokások, az értékrendünk is állandóan változik, fejlődik. Mi határozza meg, hogy valaki milyen értékrendet vall? Van-e, amiben más értékek szerint éltek, mint a szüleitek vagy a közösségetek? Változtak-e ezek az értékeitek az elmúlt években?
  • Gondolkodjatok például azon, hogy öltözködtök, milyen ruhákat hordtok, milyen filmeket néztek, zenéket hallgattok. Mit gondoltok, mennyire különbözik az életmódotok a hozzátok hasonló társadalmi státuszú és a tiétekhez hasonló településen élő európai kortársaitokétól? És vajon mennyire különbözik a más státuszú és más jellegű településen élő magyar kortársaitokétól?

Lehetséges tételmondatok

  • A különböző kultúrák kölcsönösen gazdagították egymást a történelem során.
  • A család fontosabb szerepet játszik az egyének értékrendjének kialakulásában, mint a tágabb társadalmi közeg.
  • Az egy családban élők általában azonos értékrendet vallanak.
  • A globalizáció veszélyt jelent a különböző, hagyományos népcsoportok kultúrájára.

 

2. Jóléttel kapcsolatos félelmekre vonatkozó előítéletes megnyilvánulások

  • A bevándorlók elveszik a munkánkat.
  • A bevándorlók csak azért jönnek ide, hogy kihasználják a szociális jóléti rendszerünket.
  • A migránsok nem háborúk vagy üldöztetés elől menekülnek, hanem csak a jó élet reményében jönnek.

Lehetséges beszélgetésindító kérdések

  • Milyen okokból és milyen céllal érkezhetnek bevándorlók Magyarországra?
  • Ti ismertek magyarokat, akik külföldön élnek? Ismertek olyan külföldieket, akik Magyarországon élnek?
  • Milyen motivációi lehetnek a külföldön élő magyaroknak, hogy ne Magyarországon éljenek? Milyen okokból hagyhatták el az országot?
  • Mi határozza meg, hogy valaki sikeresen el tud-e helyezkedni a munkaerőpiacon a hazájában/egy idegen országban?

 Lehetséges tételmondatok

  • A bevándorlók jó esélyekkel tudnak elhelyezkedni a magyar munkaerőpiacon.
  • A külföldön élő magyarok hűtlenek a hazájukhoz.
  • A menekültek és bevándorlók jellemzően motiváltabbak, hogy dolgozzanak, és megteremtsék az egzisztenciájukat, mint a „jólétbe” beleszületett honi lakosság.

 

3. Fizikai fenyegetésre, bűnözésre vonatkozó előítéletes megnyilvánulások

  • A bevándorlók terroristák.
  • A bevándorlók több bűncselekményt követnek el.
  • Fiatal, harcedzett férfiak jönnek tömegével, hogy elfoglalják az országunkat.
  • A bevándorlási hullám nem magától indult el, a bevándorlókat „valakik” kívülről szervezik és finanszírozzák.

Lehetséges beszélgetésindító kérdések

  • Milyen okokkal magyarázható az a jelenség, hogy a bevándorlók között nagy arányban vannak fiatal férfiak?
  • Miért kényszerülhet valaki arra, hogy menekülnie kelljen a hazájából?
  • Milyen félelmek kapcsolódnak Magyarországon a bevándorlókhoz vagy a menekültekhez? Mire épülnek, és mennyire megalapozottak ezek a félelmek? Mivel lehetne csökkenteni ezeket a félelmeket?

Lehetséges tételmondatok

  • Be kellene fogadnunk minden menedékkérőt, aki háború vagy üldöztetés elől menekül.
  • Mindenkinek a saját hazájában kellene küzdenie azért, hogy ott béke legyen.
  • Az európai országok/az Európai Unió/Magyarország felelőssége, hogy segítsék azokat, akik Európán kívüli országokból menekülni kényszerülnek.
  • Mindenkinek a magánügye, hogy mit mond a bevándorlókról/menekültekről.

europe logo white

THE E-LEARNING TOOL

EUROGUIDE EU flag

This project is co-funded by the Internal Security Fund of the European Union – GA N° 871038