Téma I – Társadalmi együttélés

Cigányellenesség

Kik a romák?

A cigányok, vagy más néven romák, Magyarország legnagyobb nemzetisége a becslések szerinti 800-900 ezres lélekszámukkal[1]. A roma kisebbség jelen van Európa egész területén, de legtöbben a Balkánon és Kelet-Európában élnek, ott a lakosság 3-10%-át alkotva. Nyugat-Európában több helyen is jelentős a roma népesség aránya, főleg Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban. Az Európai Bizottság becslése szerint a teljes roma népesség 8-12 millió közt mozog Európában.[2]

A cigány/roma kifejezést általában homogén etnikai kategóriaként használjuk, holott a magyarországi cigányság nagyon heterogén, különböző nevű és nyelvű csoportokból áll. Csak néhány példát említve ezekre: beások (ezen belül muncsán, ticsán, árgyelán), muzsikusok, köszörűsök, búcsúsok (vendek), oláhcigányok (ezen belül többek közt Lovari, Posot’ari, Kherari).[3]

A cigány és a roma kifejezés egyaránt használatban van, de a roma kifejezés használata az 1971-es első Roma Világkongresszus hatására általánosan elfogadottabbá vált. A cigányellenesség jelenségéről beszélve azonban kifejezetten a „cigány” szót használjuk – ennek okát lejjebb, a Mi a cigányellenesség? résznél fejtjük ki.

A közbeszédben gyakran előfordul, sokszor nem is tudatosan vagy rossz szándékkal, a roma-magyar/cigány-magyar megkülönböztetés, szembeállítás. Ez a szóhasználat ugyanakkor azt a jelentést hordozza magában, mintha a magyar romák nem lennének a magyar nemzet részei. Ezért sokkal szerencsésebb a roma-nem roma megkülönböztetést alkalmazni.

Mit jelent, hogy a romák látható kisebbség?

Minél nagyobbak a szakadékok egy társadalomban a különböző csoportok között, annál kevesebb a kölcsönös személyes kapcsolat és tapasztalat, és annál inkább sztereotípiák és előítéletek alapján ítélik meg egymást az emberek. A romák gyakran látható kisebbségként jelennek meg, ami azt jelenti, hogy egyes külső jegyeik alapján mások számára könnyen beazonosíthatóak, vagy legalábbis beazonosíthatónak tűnnek. Emiatt könnyen válnak diszkrimináció célpontjává. Ezzel szemben nem látható kisebbségnek azt nevezzük, amikor a kisebbségi csoportba tartozó személyek külső jegyeik alapján nem sorolhatóak be az adott csoportba.

Bár vannak jellemzően láthatóbb és kevésbé vagy egyáltalán nem látható kisebbségek, az egyes csoportokon belül is jelentősen eltérhet az egyes tagok „láthatósága”. Sztereotípiáink és előítéleteink is könnyen félrevezethetnek minket az egyének kisebbségi csoporttal történő azonosításakor. Azokat, akik nem felelnek meg az adott kisebbségről alkotott sztereotipikus képünknek, hajlamosak vagyunk nem az adott csoport tagjainak vélni, másokat meg tévesen igen.

Fontos kérdés tehát, hogy ki vagy mi dönti el, hogy ki számít romának. Ideális esetben roma az, aki annak tartja magát. A meghatározás tehát az egyének identitása, öndefiníciója alapján történik. Társadalmi szinten viszont a roma etnikai kategóriát jelöl, mely a társadalmi viszonyok összefüggésében értelmeződik. A többségi társadalom pedig azokat az egyéneket azonosítja romaként, akik megfelelnek a romákról alkotott képnek, mely korszakonként és helyzetenként változik.[4]

Mi a cigányellenesség?

A cigányellenesség a rasszizmus egyik speciális, romák, illetve romának vélt egyének és csoportok ellen megnyilvánuló formája.[5] A kifejezés lényeges eleme a cigány szó használata, ez ugyanis inkább a többség által megalkotott jelentéstartalommal bír, és magában foglalja a cigánynak gondolt, ekként észlelt személyeket is. Míg a romafóbia, a romaellenesség a „valós" csoportra vonatkozik, a cigányellenesség nem csak a romákat érinti, hanem azokat is, akik nem azonosítják magukat romaként, és/vagy a közösség sem tartja őket annak, csak a külső szemlélő (pl. travellerek, ashkalik). Ezért a jelenségről beszélve javasolt a cigányellenesség kifejezés konzekvens használata.

A cigányellenesség magában foglalja a romákkal és romának vélt személyekkel szembeni sztereotípiákat és előítéleteket, valamint az őket érő kirekesztő mechanizmusokat (diszkriminációt), amik megjelennek személyes, intézményes és rendszerszinten is. Ezek együttesen gátolják a romák társadalmi előrejutását és felemelkedését, hátrányt okozva az élet számos területén – legyen szó lakhatásról, egészségügyi ellátásról, foglalkoztatásról vagy oktatásról. Bár több szó esik a romákkal kapcsolatos negatív sztereotípiákról és előítéletekről, ugyanúgy elterjedtek pozitív tartalmúak is (pl. a cigányok értenek a zenéhez, szenvedélyesek). Ezek, annak ellenére, hogy pozitívak, ugyanolyan károsak, hiszen nem mozdulnak ki a negatív sztereotípiákból alkotott, a romákat alacsonyabb rendűként ábrázoló keretből, és ugyanazt a negatív képet erősítik, csak a másik oldalról.

Cigányellenesség Magyarországon

A magyar társadalomban hagyományosan magas a cigányellenesség mértéke: a 2011-ben készült, legutolsó részletes felmérés szerint a magyarok 30%-a tekinthető cigányellenesnek, 13%-a „elfogadónak”, 57%-a pedig hezitálónak. Ugyanakkor az előítéletesség szintje nagy eltéréseket mutat témától függően: 82% gondolja, hogy a „cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni”, 60% szerint „a bűnözési hajlam a cigányok vérében van”, 42% szerint pedig „csak helyeselni lehet, hogy még vannak olyan szórakozóhelyek, ahová a cigányokat nem engedik be”.[6]

Iskolai szegregáció

A szegregáció általában az előítéletek következtében kialakult elkülönítés, amely létrejöhet természetes vagy mesterséges folyamat eredményeképp. Legjellemzőbb a lakóhelyi és az iskolai szegregáció. Ez utóbbinak több formája létezik, mint például a települések közti, az iskolán belüli, illetve a speciális körülmények között (pl. speciális iskolákban) megvalósuló szegregáció.[7]

A romák etnikai alapú iskolai szegregálása gyakori Magyarországon: egy tanulmány szerint a szegregált iskolák száma 2008 és 2016 között majdnem másfélszeresére nőtt.[8] A helyzet azóta sem javult, annak ellenére sem, hogy a bíróság már több esetben kimondta, hogy a szegregált oktatás sérti az elkülönített diákok jogait (pl. Kaposvár[9], Gyöngyöspata[10]). A szegregáció mellett a romákat gyakran éri személyes diszkrimináció is az iskolában mind szóban, mind cselekedetek formájában, diáktársaik és tanáraik részéről is.

Tanulmányok mutatják, hogy a rossz szocioökonómiai háttér nagyban rontja a tanulók teljesítményét és esélyét az előrejutásra az oktatási rendszerben.[11] A rossz eredményekért tehát nem az etnikai háttér, hanem a gazdasági-társadalmi státusz és a rendszerszintű hátrányos megkülönböztetés a felelős. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet nagyban csökkenti a diákok esélyét a továbbtanulásra és így az elhelyezkedésre a munkaerőpiacon, amit az iskolai szegregáció tovább hátráltat. Az integrált oktatás ezzel szemben nem csak növeli a hátrányos helyzetű roma diákok továbbtanulásának esélyét, de az interetnikus viszonyok erősítésével csökkenti a társadalmi polarizációt és növeli az elfogadást is.[12] Az integrált oktatás eredményességét jól mutatja például a hódmezővásárhelyi deszegregációs program, ahol a program hatására javultak az addig szegregált intézményben tanuló diákok kompetenciaeredményei.[13]

Romakép a társadalomban

A romákról alkotott általános kép kialakulásában és a sztereotípiák ledöntésében nagyon fontos szerepe van mind a média által sugallt romaképnek, mind a romák önreprezentációjának.

A médiának Magyarországon nagy felelőssége van a romákkal szembeni előítéletek tartós fennmaradásában, többek között azáltal, hogy a romákat elsősorban problémahalmazként ábrázolja, a hátrányos helyzet kialakulásának okaival azonban nem foglalkozik.[14] A romákkal kapcsolatos médiamegjelenések nagy részében a romák általában passzív szereplőként vannak jelen, elsősorban szociális intézkedések alanyaiként, vagy bűnözéssel kapcsolatban.[15] Aktív szereplőként nagyon ritkán jelennek meg: roma közéleti személyekkel, pláne a sztereotípiáktól eltérő szereplőkkel, alig találkozni a nyilvánosságban. Mindemellett a populáris média romaképe még mindig sokkal visszafogottabb, mint az egyes politikai szereplők által sugallt romakép, amely tudatosan meglovagolja és rá is erősít az előítéletekre.[16]

A közbeszédben és a médiában is egyaránt erőteljesen jelen van a szegénység etnicizálása. Erősen tartja magát a kép, hogy a romák szegények és könnyebben azonosítanak valakit romaként, ha az szegény. Régi hagyománya van a szegények „érdemesre” és „érdemtelenekre” osztásának. A romák, mint szegények általában az érdemtelen szegények kategóriájába esnek, akik önhibájukból szegények, amit alátámasztanak a velük kapcsolatos sztereotípiák is. Kutatások ugyanakkor kimutatták, hogy Magyarországon a szegények nagy része nem roma[17] – a romák esetleges vagy látszólagos felülreprezentáltsága a szegények körében a rendszerszintű cigányellenesség következménye. Az általánosan elterjedt, negatív romaképet fenntartják és erősítik az iskolai tankönyvekben a romákkal kapcsolatban található pontatlanságok és csúsztatások is.[18]

Az egyik legelterjedtebb előítélet: a „cigánybűnözés”-narratíva

A romákkal szembeni, széles körben elterjedt előítéletek közül az egyik legdominánsabb a „cigánybűnözés” narratívája, ami a 2000-es évek második felében a szélsőjobboldali szereplők révén terjedt el a közbeszédben. Általánosító, cigányellenes tartalma miatt erőteljesen rasszista és stigmatizáló kifejezés, funkciója leginkább a cigányellenes érvelés alátámasztása.[19] Márpedig cigánybűnözés nem létezik. Azt, hogy a roma származású magyarok több bűncselekményt követnének el, mint a nem roma származásúak, semmilyen adat nem támasztja, és nem is támaszthatja alá. Az etnikai hovatartozás ugyanis fokozottan védett személyes adatnak minősül, így nem készülhet nyilvántartás a bűnelkövetők etnikai hátteréről. Ezzel szemben kutatás mutatta ki, hogy kevesebb bűncselekményt követnek el azokon a településeken, ahol több roma él.[20] Hamis állítás tehát, hogy a cigányok nagyobb mértékben követnének el bűncselekményeket.

Bár semmilyen összefüggés nincs az etnikai háttér és a bűnelkövetés közt, ez a kép mégis erősen tartja magát a közbeszédben. Ennek több oka is lehet.

  • A bűnelkövetést leginkább magyarázó tényezők a kriminológia álláspontja szerint a bűnelkövető társadalmi helyzete, iskolai végzettsége, lakóhelye, életkora és a környezete anyagi helyzete. Ez az oka annak, hogy az azonos szocioökonómiai háttérrel rendelkező társadalmi csoportok bűnelkövetésében fel lehet fedezni mintázatokat. Ahogy bizonyos bűncselekménytípusok (pl. lopás) jellemzőbbek a rosszabb anyagi helyzetben élőkre, ugyanúgy a jó anyagi körülmények közt élőknek is megvannak a maguk „tipikus” bűncselekménytípusaik (pl. fehérgalléros bűnözés, sikkasztás).
  • Abban, hogy hány bűnelkövetőt fognak el, szerepet játszik a rendőrségi és bűnüldözési gyakorlat is, ami a rendszerszintű diszkrimináció megnyilvánulásának is egy formája. Kutatások[21] mutatják, hogy Magyarországon és több európai országban is egy romának kinéző embert gyakrabban igazoltatnak a rendőrök, mint a nem romának kinézőket.
  • Az ilyen hiedelmek terjedésében és fennmaradásában fontos szerepet játszik az egyes csoportok médiareprezentációja. Bizonyos médiumok hajlamosak felülreprezentáltan tudósítani a romák által elkövetett bűntényekről, amik a nagy részét alkotják a romákkal kapcsolatos összes tudósításnak.[22]

[1] Pénzes János et al.: „A roma népesség területi megoszlásának változása Magyarországon az elmúlt évtizedekben”, Területi Statisztika 58, 1. szám (2018): 3-26, doi: 10.15196/TS580101,http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2018/01/ts580101.pdf

[2] Ellie Keen: Tükrök – Kézikönyv: Emberi jogi neveléssel a cigányellenesség leküzdéséért, (Budapest:Council of Europe, 2015), https://rm.coe.int/mirrors-hun-web/16808cf807

[3] Uccu Alapítvány: Kézikönyv Önkéntes képzők számára, megnyitva: 2021.04.28. https://www.uccualapitvany.hu/pdf/uccu-oktatoi-anyag.pdf

[4] Uccu Alapítvány: Kézikönyv Önkéntes képzők számára, megnyitva: 2021.04.28
https://www.uccualapitvany.hu/pdf/uccu-oktatoi-anyag.pdf

[5] Alliance Against Antigypsysm: Antigypsysm - A Reference Paper (2017. június), https://www.antigypsyism.eu/?page_id=17

[6] Bernát Anikó et al.: A radikalizmus és a cigányellenesség gyökerei a szélsőjobboldal szimpatizánsai körében (2011), https://www.academia.edu/32724685/A_radikalizmus_%C3%A9s_a_cig%C3%A1nyelleness%C3%A9g_gy%C3%B6kerei_a_sz%C3%A9ls%C5%91jobboldal_szimpatiz%C3%A1nsai_k%C3%B6r%C3%A9ben_co-authors_Juh%C3%A1sz_Attila_Krek%C3%B3_P%C3%A9ter_Moln%C3%A1r_Csaba_

[7] Fehér könyv az oktatásról (Budapest:Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány, 2013), 85.

[8] Fejes József Balázs, Szűcs Norbert (szerk.): Én vétkem – Helyzetkép az oktatási szegregációról (Szeged: Motiváció Oktatási Egyesület, 2018), https://mek.oszk.hu/18200/18263/18263.pdf 13.

[9] Ónody-Molnár Dóra: Precedensértékű ítélet született, a Kúria is kimondta, hogy jogsértő, amit Kaposvár a roma gyerekekkel művel, 168óra, 2017.10.04., https://168ora.hu/itthon/precedenserteku-itelet-szuletett-a-kuria-is-kimondta-hogy-jogserto-amit-kaposvar-a-roma-gyerekekkel-muvel-7472

[10] Cseke Balázs: Döntött a Kúria: ki kell fizetni a kártérítést a gyöngyöspatai roma diákoknak, Index, 2020.05.12., https://index.hu/belfold/2020/05/12/gyongyospata_iskolai_szegregacio_roma_diakok_karteritesi_per_itelet_kuria/

[11] Felvégi Emese: A tanulói teljesítményt meghatározó tényezők, Világtükör, 2005/2., https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-tanuloi-teljesitmenyt-meghatarozo-tenyezok-pisa-2003

[12] Hajdu Tamás et al.: Az általános iskolában tanuló roma és nem roma gyerekek közti barátságok segítik a társadalom összetartozását, Magyar Tudományos Akadémia, 2019., https://mta.hu/tudomany_hirei/az-altalanos-iskolaban-tanulo-roma-es-nem-roma-gyerekek-kozti-baratsagok-segitik-a-tarsadalom-osszetartozasat-109677

[13] Szűcs Norbert (2012): A hódmezővásárhelyi deszegregációs program. In: Arató Ferenc - Varga Aranka: Együttnevelés a gyakorlatban. Válogatás az óvodai és iskolai IPR intézményi adaptációs gyakorlataiból. Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Budapest. 13-16. http://polc.ttk.pte.hu/tamop-4.1.2.b.2-13/1-2013-0014/79/a_a_hdmezvsrhelyi_deszegregcis_program.html

[14] Uccu Alapítvány: Módszertani segédlet. Megnyitva: 2021.04.28.
https://www.uccualapitvany.hu/pdf/UCCU_glosszarium_A5_01.pdf

[15]Iványi Zsófia: „Nem gondolhatjuk komolyan, hogy a cigányok vagy bűnöznek vagy a segélyt várják”, Magyar Narancs, 2012.01.27., https://magyarnarancs.hu/belpol/bernath-interju-78498; Bernáth Gábor, Messing Vera: Szélretolva, Médiakutató, 2012. tavasz, https://mediakutato.hu/cikk/2012_01_tavasz/05_roma_mediakep

[16] Munk Veronika: Hogy kerül a cigány a címoldalra? A magyarországi sztárgyár és a sztárgyárban a roma celebek, Apertúra, 2014. nyár-ősz, https://www.apertura.hu/2014/nyar-osz/munk-hogy-kerul-a-cigany-a-cimoldalra-a-magyarorszagi-sztargyar-es-a-sztargyarban-a-roma-celebek/

[17] Katus Eszter: A többségi társadalom különbséget tesz a roma és a nem roma szegénység között, pedig nem kellene, Átlátszó, 2020.09.25., https://szocio.atlatszo.hu/2020/09/25/a-tobbsegi-tarsadalom-kulonbseget-tesz-roma-es-nem-roma-szegenyseg-kozott-pedig-nem-kellene/

[18] Binder Mátyás, Pálos Dóra: Romák a kerettantervben és a kísérleti tankönyvekben, CFCF, 2016, http://cfcf.hu/sites/default/files/Binder%20P%C3%A1los%20-%20ROMA.TK.KUT.%202016.pdf

[19] Juhász Attila: A „cigánybűnözés” mint „az igazság” szimbóluma, Anblokk, 2010., http://epa.oszk.hu/02700/02725/00003/pdf/EPA02725_anblokk_2010_4_012-019.pdf

[20] Szurovecz Illés: Kapott egy pofont a cigánybűnözés, abcúg, 2014.11.03., https://abcug.hu/kapott-egy-pofont-ciganybunozes/

[21] Középpontban az adatok: Rendőri igazoltatások és kisebbségek, Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, 2010, https://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/1132-EU-MIDIS-police_HU.pdf;dr. Kádár András Kristóf, Körner Júlia, dr. Moldova Zsófia, dr. Tóth Balázs: Szigorúan ellenőrzött iratok – A magyar igazságszolgáltatási gyakorlat hatékonyságáról és etnikai aspektusairól – kutatási jelentés, Budapest: Magyar Helsinki Bizottság, 2008., https://helsinki.hu/wp-content/uploads/books/hu/Szigoruan-ellenorzott-iratok.pdf

[22] Bernáth Gábor, Messing Vera: Szélretolva, Médiakutató, 2012. tavasz, https://mediakutato.hu/cikk/2012_01_tavasz/05_roma_mediakep

A téma előzetes körüljárását, megalapozását, valamint a róla szóló párbeszéd strukturálását segítő háttér- és tényanyagok után alább felsorolunk néhány jellemző cigányellenes megnyilvánulást, a kijelentéseket motiváló félelmek szerinti kategóriákba rendezve. A különböző témákhoz – a foglalkozásvezetői munkát segítve – beszélgetésindító kérdéseket és viták alapjául szolgáló lehetséges tételmondatokat is mellékelünk. Sem a cigányellenes kijelentések, sem a beszélgetésindító kérdések, sem a tételmondatok listája nem teljeskörű, igyekeztünk inkább jellemző típusokat összegyűjteni és arra törekedni, hogy a felsorakoztatott példák jó kiindulási alapjai lehessenek a diákokkal folytatott párbeszédnek. Ezeket elsősorban gondolatébresztőnek szánjuk, amelyekből a csoport érdeklődéséhez és felkészültségéhez igazodva mindenki szabadon válogathat.

Lapozz hátra! A kézikönyv módszertani fejezetében több konkrét gyakorlatot, ötletet és szempontot gyűjtöttünk össze, amelyek segíthetnek az itt bemutatott beszélgetésindító kérdések és tételmondatok mentén megvitatni a romaellenesség témájához kapcsolódó kérdéseket. A tételmondatok elsősorban a 6.2 fejezetben bemutatott közösségi vitagyakorlatok alapjául szolgálnak. A Hova fordulhatok? fejezetben továbbá több olyan szervezetet is ajánlunk, amelyek foglalkozásokat tartanak vagy értékes szakmai, módszertani anyagokat publikálnak a cigányellenesség témájában.

A cigányellenes megnyilvánulásokról történő beszélgetéshez kiemelt segítséget nyújthat az UCCU Alapítvány önkéntes képzők számára készült kézikönyve és módszertani segédlete, valamint a Phiren Amenca emberi jogi nevelőknek szóló Tükrök című kézikönyve.

1. Együttélési problémákra, sikertelen integrációra, a szegregáció szükségességére vonatkozó előítéletes megnyilvánulások

  • A szegregáció szükséges, a felzárkóztatás szegregált körülmények közt is megvalósítható.
  • A beilleszkedni nem képes roma gyerekek visszahúzzák a többi diákot is, ezért a szegregációjuk az egyetlen megoldás arra, hogy a nem roma gyerekek biztonságban tanulhassanak, fejlődhessenek.
  • Minden gyerek, így a roma gyerekek is egyenlő esélyekkel indulnak, lemaradásuk okát tehát nem a körülményeikben, hanem bennük kell keresni.
  • A romák nem magyarok, nem tudnak/nem akarnak integrálódni, nem tartják be a társadalmi együttélés szabályait.

Lehetséges beszélgetésindító kérdések

  • Mitől függ, hogy valaki mennyire lesz sikeres az iskolában? Milyen hatással lehet egy diák iskolai teljesítményére a származása vagy az otthoni körülményei?
  • Milyen környezetben lehet jól és hatékonyan tanulni? Mire van szükség a tanuláshoz otthon? Mire az iskolában?
  • Mi motivál valakit a tanulásra? Mit tehet az iskola azért, hogy motiválja a diákokat? És mit tehetnek a diákok, hogy motiváltak legyenek?
  • Mitől függ, hogy valaki milyen pályát választ? Nektek van már konkrét tervetek, hogy mivel szeretnétek foglalkozni? Van olyan példaképetek, aki nagy hatással van rátok?

Lehetséges tételmondatok

  • Magyarországon mindenkinek egyenlő esélye van a munkába állásra és a jó életre.
  • Az, hogy valaki mennyire tanul jól, mennyire sikeres az iskolában, csak saját magán múlik.
  • Mindenki a saját sorsának kovácsa.

2. Bűnözésre vonatkozó előítéletes megnyilvánulások

  • A legtöbb bűnt Magyarországon romák követik el.
  • A bűnözés a romák vérében van.
  • A romák lopnak.
  • A romák erőszakosak és veszélyesek.

Lehetséges beszélgetésindító kérdések

  • Mi vezethet ahhoz, hogy valaki bűnözővé váljon? Ki számít szerintetek bűnözőnek?
  • Ha egy roma bűnelkövetőnél fontos a származása, más elkövetők esetében is ki szoktuk ezt emelni? Beszélünk „magyarbűnözésről”, „palócbűnözésről”, „németbűnözésről”, „szőkebűnözésről”?
  • Mitől függ, hogy valaki milyen bűnt követ el? Mi lehet hatással arra, hogy valaki például lop, nagyobb összeget sikkaszt, vagy valamilyen erőszakos bűncselekményt követ el?
  • Milyen veszélyei lehetnek annak, ha egy csoportot kollektíve teszünk felelőssé azért, mert egy tagjuk elkövetett valamit? Történt már veletek olyan, hogy valamilyen hátrány ért benneteket vagy büntetést kaptatok azért, mert egy csoporttársatok megszegett egy szabályt? Ha igen, ez milyen érzés volt számotokra?

Lehetséges tételmondatok

  • Mindenki csak saját maga felelős a bűnért, amit elkövet.
  • Ha egy gazdag ember lop vagy sikkaszt, nagyobb büntetést érdemel, mint ha egy szegény ember teszi ugyanezt.

3. Szociális helyzetre és munkanélküliségre vonatkozó előítéletes megnyilvánulások

  • A romák természetes közege a nyomor és a szegénység.
  • A roma családok sok gyereket vállalnak, hogy a szociális támogatásból tartsák el magukat.
  • A romák azért szegények, mert nem akarnak/nem tudnak dolgozni, lusták.
  • A romák nem szeretnek dolgozni, inkább a magyarokon élősködnek.

Lehetséges beszélgetésindító kérdések

  • Milyen hatással lehet valakire, ha nyomorban és szegénységben él, vagy gyerekként ebben nő fel?
  • Mire lehet szüksége egy gyereknek ahhoz, hogy megfelelő körülmények között nevelkedjen? Milyen szerintetek a jó gyerekkor?
  • Milyen tényezők segíthetik, hogy valaki munkát találjon, vagy olyan állása legyen, amiben szeret dolgozni?
  • Milyen képzettségű, képességű és hátterű embereknek lehet könnyebb, és kiknek nehezebb állást találnia? Ha egy pozícióra ugyanolyan képesítéssel és szakmai tapasztalattal többen is jelentkeznek, mitől függ, hogy kit vesznek fel? Mitől kellene függnie, hogy kit vesznek fel?
  • Ismertek sokgyerekes nagycsaládokat? Mit gondoltok, miért akarnak egyes szülők sok gyereket, mások meg kevesebbet?
  • Milyen okai lehetnek annak, hogy valaki nem dolgozik?

Lehetséges tételmondatok

  • Egy nagyvárosban és egy kistelepülésen ugyanakkora esélye van az embereknek olyan munkát találni, amilyet szeretnének.
  • Attól függ, hogy valaki mennyire lesz sikeres felnőttként, hogy milyen családba születik.

4. Pozitív sztereotípiákra épülő megnyilvánulások

  • A romák nagyon szeretik a gyerekeiket.
  • A roma családok nagyon összetartóak.
  • A romák vérében van a zene.
  • A romák őszinték, egyenesek, nem titkolják az érzéseiket.
  • A romák számára fontosak a hagyományok.
  • A romák szenvedélyesek.

Lehetséges beszélgetésindító kérdések

  • Milyenek szerintetek a magyarok? Milyenek a németek? És az amerikaiak? Mi alapján vannak elképzeléseink arról, hogy egy nép milyen tulajdonságokkal rendelkezik?
  • Fel tudtok sorolni roma embereket, akiket ismertek akár személyesen, akár a tévéből, YouTube-ról, Instagramról vagy más médiából? Ők mit csinálnak?
  • Tudtok mondani híres roma embereket, tudósokat, művészeket? Ha nem, vagy csak keveset, szerintetek miért van ez így?

Lehetséges tételmondatok

  • Egy közösség legfontosabb feladata a közös hagyományok ápolása.

europe logo white

THE E-LEARNING TOOL

EUROGUIDE EU flag

This project is co-funded by the Internal Security Fund of the European Union – GA N° 871038