Téma III – Társadalmi ideológiák és vallás

A téma előzetes körüljárását, megalapozását, valamint a róla szóló párbeszéd strukturálását segítő háttér- és tényanyagok után alább felsorolunk néhány jellemző, a vallásokkal, vallásossággal kapcsolatos elferdítő és egyoldalú megnyilvánulást, illetve radikális, szélsőséges kijelentést. A különböző témákhoz – a foglalkozásvezetői munkát segítve – beszélgetésindító kérdéseket és viták alapjául szolgáló lehetséges tételmondatokat is mellékelünk. Sem a kijelentések, sem a beszélgetésindító kérdések, sem a tételmondatok listája nem teljeskörű, igyekeztünk inkább jellemző típusokat összegyűjteni és arra törekedni, hogy a felsorakoztatott példák jó kiindulási alapjai lehessenek a diákokkal folytatott párbeszédnek. Ezeket elsősorban gondolatébresztőnek szánjuk, amelyekből a csoport érdeklődéséhez és felkészültségéhez igazodva mindenki szabadon válogathat.

Lapozz hátra! A kézikönyv módszertani fejezetében több konkrét gyakorlatot, ötletet és szempontot gyűjtöttünk össze, amelyek segíthetnek az itt bemutatott beszélgetésindító kérdések és tételmondatok mentén megvitatni a vallásossághoz és a különböző vallásokhoz kapcsolódó kérdéseket. A tételmondatok elsősorban a 6.2 fejezetben bemutatott közösségi vitagyakorlatok alapjául szolgálnak.

A különböző egyházak és vallások képviselői gyakran ellátogatnak iskolákba, hogy a tanárok felkérésére beszélgessenek a diákokkal. A vallásokról történő beszélgetéshez és tanításhoz tehát kiemelt segítséget nyújthat a környékbeli egyházi képviselők felkeresése és meghívása.

1. Vallásokat, egyházakat, hívőket, ateistákat megbélyegző kijelentések

• Aki hisz Istenben, nem tud racionálisan gondolkodni, álomvilágban él.
• Aki nem vallásos, és nem valamely egyház tanításai szerint él, annak nincsenek erkölcsi kapaszkodói, értékek és elvek nélkül él.
• Aki vallásos, az elmaradott, elavult erkölcsi parancsok szerint él.
• A vallásosság a fejlődés útjában áll.
• Aki a vallás és az egyház utasításai szerint él, nem képes az önálló gondolkodásra.

Lehetséges beszélgetésindító kérdések

• Melyek szerintetek ma a legnagyobb vallások, amelyeknek a legtöbb híve van (akár csak Európában vagy Magyarországon)? Mit gondoltok, hogy változott ezen vallások szerepe a történelem során?
• Szedjük össze közösen a legfontosabb szabályokat, amik irányítják a mindennapi életünket! Mi határozza meg, hogyan viselkedhetünk egymással, mi az, amit megtehetünk és mit nem? És milyen tetteket tiltanak a törvények?
• Milyen parancsokat, szabályokat fogalmaznak meg a nagyobb vallások, amiket ismertek?
• Vannak hasonlóságok a vallások által lefektetett parancsolatok és a társadalmi, állami szabályok között?
• Tudtok mondani olyan jelenségeket, amiknek nem értitek az okát, illetve aminek még a tudósok sem jöttek rá az okára?
• Ismertek vallásos, hívő embereket? Milyen vallásúak? Kérdeztétek már tőlük, hogy számukra mit jelent Isten?
• Szerintetek régimódi az, aki vallásos? Lehet valaki modern gondolkodású és vallásos egyszerre?
• Mi az egyház szerepe ma? Mi volt régen?
• Milyen vallásos ünnepek vannak? Nem hívő emberek is ünnepelhetik ezeket?
• Lehet valláshoz tartozás nélkül is hinni Istenben?
• Milyen mértékben szólhatnak bele a vallási vezetők a hívők életébe?
• Szerintetek csak az nevezhető hívőnek, aki a hite minden vallási előírását betartja? Mondhatunk olyat, hogy valaki inkább hívő/jobb hívő?
• Mit gondoltok a vallásszabadságról?
• Szerintetek vannak olyan, természettudományos módon nem megmagyarázható jelenségek, melyek létezésében nem vallásos emberek is hisznek?

Lehetséges tételmondatok

• Az egyház egy szekuláris államban is beleszólhat közéleti kérdésekbe.
• Csak a vallások biztosítanak szilárd erkölcsi alapot az élethez.
• A modern világban nehezebb hívőnek lenni, mint régen volt.

2. Egyes vallásokat és híveiket megbélyegző kijelentések

• Az iszlám erőszakos vallás, egyenlő a terrorral és a terroristákkal.
• Az iszlám elnyomja a nőket.
• A kereszténység bűnös és erőszakos vallás, mert háborúkat vívtak és embereket üldöztek és öltek a nevében.
• Az egyházi vezetők álszentek.

Lehetséges beszélgetésindító kérdések

• Saját becslésetek szerint mennyire ismeritek az iszlám vallást és parancsait? Mondjuk hányast adnátok magatoknak „iszlámismeretből”? És mennyire ismeritek saját becslésetek szerint a keresztény vallás tanításait, parancsait? Ebből hányast adnátok magatoknak?
• Tudjátok, mi a közös a zsidó, a keresztény és az iszlám vallásban?
• Beszélhetünk egységes keresztény tanításról, egységes kereszténységről? Hány keresztény egyházat ismertek? Mit tudtok ezekről?
• Mennyiben beszélhetünk egységes iszlám vallásról, egységes iszlám tanításról?
• Szerintetek van iszlám egyház? Tudjátok, hogy épül fel a katolikus egyház, és hogy épülnek fel a protestáns egyházak? Hogy épül fel vajon ehhez képest az iszlám egyház?
• Tudjátok, hány keresztény és hány muszlim él a Földön? Ők szerintetek mennyiben hasonlítanak és mennyiben különböznek egymástól? Mitől függhet ez? Vajon mind ugyanúgy értelmezik a saját vallásukat?
• Hallottátok már azt a fogalmat, hogy iszlamizmus? Szerintetek van különbség az iszlám vallás és az iszlamizmus, mint politikai ideológia között? Mi lehet a különbség a muszlim, azaz az iszlám vallás követője, és az iszlamista, a politikai ideológia követője között?
• Milyen szerepet játszottak régen a nők az európai társadalmakban és a kereszténységben?
• Mitől függ, hogy valaki melyik vallás követője lesz?
• Milyen eszközökkel toboroztak magunknak a történelem során a különböző vallások új híveket? Hogyan térítették meg az embereket? Mit gondoltok, működnek ma is hasonló módszerek?

Lehetséges tételmondatok

• Magyarország keresztény ország.
• Az iszlám vallást nehéz összeegyeztetni az európai értékekkel.
• A kereszténységhez túl sok vér tapadt már ahhoz, hogy képviselői a békét és szeretetet hirdessék.
• Kötelezővé kellene tenni minden iskolában a keresztény hittanoktatást.
• A tananyag részeként minden világvallásról tanulni kellene a középiskolában.