Téma III – Társadalmi ideológiák és vallás

Vallás

Miért lehet érzékeny téma a vallás és a vallásosság a fiatalok számára?

A vallásossággal és egyes vallásokkal, egyházakkal kapcsolatban számos sztereotípia él. A téma gyakran kerül a közéleti viták fókuszába, és számos esetben megbélyegzés áldozatai lesznek akár egyes felekezetek tagjai, akár a nem hívők. A fiatalokra egyre kevésbé jellemző a vallásosság és valamely vallás gyakorlása[1], így sok fiatalnak nincs közvetlen kapcsolata sem vallással, sem hívő kortárssal. Ismereteiket és véleményüket így közvetett módon alakítják ki, és kevés alkalmuk van beszélgetni a témáról.

A vallásosság, a hit a természetfelettiben az emberi természetben gyökerezik, és hol hangsúlyosabban, hol kevésbé meghatározóan, de mindig is része volt az emberiség történelmének. A vallásosságnak jelentős érzelmi, magyarázó és értelmező szerepe van az egyén és a közösség életében is. Számtalan vallás létezett és létezik világszerte. Ezek között megkülönböztetjük a világvallásokat, melyek követőinek száma a többi vallás közt kiemelkedő, minden kontinensen jelen vannak, és egyetemes küldetéstudattal rendelkeznek. Magyarországon az Alaptörvény biztosítja a vallásszabadságot, a vallási vagy világnézeti meggyőződés pedig az az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerint védett tulajdonságnak minősül.

 

Vallásosság Magyarországon

A magyar egy erősen szekularizált társadalom. A népszámlálási adatok szerint 2001 és 2011 között 75%-ról 55%-ra csökkent a magukat vallásosnak tartók aránya[2], a Századvég 2017-es kutatása[3] szerint pedig a felnőtt lakosság mindössze bő hetede éli meg vallásosságát egyháza tanítása szerint. A 2011-es népszámlálási adatok szerint[4] a legnagyobb vallási felekezet Magyarországon a római katolikus (37%), ezt követi a református (12%), az evangélikus (2%), illetve az egyéb vallási felekezetek (2%) mint a baptista, a Hit Gyülekezete, a Jehova Tanúi, a román ortodox, az adventista, a pünkösdi, az izraelita, az iszlám és a buddhista egyházak és felekezetek. A népszámlálás során 27% nem válaszolt a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre, 18% vallási közösséghez, felekezethez nem tartozónak vallotta magát, 1,5% pedig ateistának.

 

Egyház és társadalom, szekularizáció

A vallásoknak és azok intézményesült formájának, az egyházaknak is nagy szerepe van a társadalmak életében. Az egyének számára közös értelmezési keretet nyújtanak a világ jelenségeire, és útmutatót adnak erkölcsi kérdésekben. A vallásszociológia értelmezésében a vallás elősegíti a társadalmi integrációt, az összetartozás érzését, közösséget épít, legitimálja vagy megkérdőjelezi a fennálló társadalmi intézményeket.[5] A különböző vallások és egyházak társadalmi szerepe és befolyása változott és változik a történelem során. Európában a 18–19. század folyamán, a nemzetállamok megszületésével párhuzamosan jöttek létre a szekuláris, azaz világi államok, amelyek vallási kérdésekben semlegesek, minden egyházat és vallást egyenlően kezelnek, és polgáraiknak vallásszabadságot biztosítanak. Magyarországon a vallási egyenlőség a zsidó vallás egyenjogúként való elismerésével valósult meg 1895-ben. A szekuláris társadalmakban a vallások és egyházak nem játszanak politikai szerepet, nem vesznek részt az állam működtetésében, de társadalmilag továbbra is aktívak. Az emberi viselkedésre vonatkozó előírásaik, erkölcsi normáik révén egyrészt szerepet játszanak az egyéni és társadalmi élet szabályozásában, másrészt számos társadalmi feladatot látnak el főleg szociális, egészségügyi és oktatási területen (pl. idősek gondozása, betegek ápolása, hátrányos helyzetűek segítése, iskolák fenntartása).

 

Vallás- és egyházellenesség, megbélyegzés

Különböző vallások közötti konfliktusok azóta léteznek, amióta a vallások, de a vallásnélküliség, illetve a vallásos hitet elutasító ateizmus a felvilágosodásig nem volt jellemző Európában. Magyarországon a kommunista diktatúra kiépülését követően, 1949-től, bár hivatalosan vallásszabadság volt, de a gyakorlatban egyházüldözés zajlott a „klerikális reakció elleni harc” jelszava alatt: egyházi szervezeteket tiltottak be, templomokat romboltak le, üldözték a vallásgyakorlást és a vallásos jelképek viselését is. Ez a jelenség az ‘50-es években, a Rákosi-korszakban volt a legerősebb, majd a rendszerváltásig folyamatosan gyengült, amikor újra valóság lett a szabad vallásgyakorlás. Ezekből az időkből mégis sok olyan benyomás és kép fennmaradt a magyar társadalomban, melyek politikai irányultsághoz kötik a vallásosságot, illetve a vallásos emberek megbélyegzését eredményezik.

 

[1] Székely Levente (szerk.): Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Magyar ifjúság kutatás 2016. (Budapest:Kutatópont, 2018.), https://kutatopont.hu/files/2018/07/magyarfiatalok.pdf, 398.

[2] Bodnár Zsolt: A statisztikák szerint Európában csökken a keresztények száma, mégis virágzik a vallásbiznisz, Qubit, 2019.10.25., https://qubit.hu/2019/10/25/a-statisztikak-szerint-europaban-csokken-a-keresztenyek-szama-megis-viragzik-a-vallasbiznisz

[3] Vallásosság és annak megélése, Századvég Politikai Iskola Alapítvány, 2017.12.21, https://szazadveg.hu/uploads/media/5f8c88519d936/szazadveg-kutatas-vallasossag-es-annak-megitelese-2017.pdf

[4] KSH népszámlálási adatok, Vallás adattábla, http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_vallas

[5] Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Budapest:Osiris, 2006), 460.

A téma előzetes körüljárását, megalapozását, valamint a róla szóló párbeszéd strukturálását segítő háttér- és tényanyagok után alább felsorolunk néhány jellemző, a vallásokkal, vallásossággal kapcsolatos elferdítő és egyoldalú megnyilvánulást, illetve radikális, szélsőséges kijelentést. A különböző témákhoz – a foglalkozásvezetői munkát segítve – beszélgetésindító kérdéseket és viták alapjául szolgáló lehetséges tételmondatokat is mellékelünk. Sem a kijelentések, sem a beszélgetésindító kérdések, sem a tételmondatok listája nem teljeskörű, igyekeztünk inkább jellemző típusokat összegyűjteni és arra törekedni, hogy a felsorakoztatott példák jó kiindulási alapjai lehessenek a diákokkal folytatott párbeszédnek. Ezeket elsősorban gondolatébresztőnek szánjuk, amelyekből a csoport érdeklődéséhez és felkészültségéhez igazodva mindenki szabadon válogathat.

Lapozz hátra! A kézikönyv módszertani fejezetében több konkrét gyakorlatot, ötletet és szempontot gyűjtöttünk össze, amelyek segíthetnek az itt bemutatott beszélgetésindító kérdések és tételmondatok mentén megvitatni a vallásossághoz és a különböző vallásokhoz kapcsolódó kérdéseket. A tételmondatok elsősorban a 6.2 fejezetben bemutatott közösségi vitagyakorlatok alapjául szolgálnak.

A különböző egyházak és vallások képviselői gyakran ellátogatnak iskolákba, hogy a tanárok felkérésére beszélgessenek a diákokkal. A vallásokról történő beszélgetéshez és tanításhoz tehát kiemelt segítséget nyújthat a környékbeli egyházi képviselők felkeresése és meghívása.

 

1. Vallásokat, egyházakat, hívőket, ateistákat megbélyegző kijelentések

  • Aki hisz Istenben, nem tud racionálisan gondolkodni, álomvilágban él.
  • Aki nem vallásos, és nem valamely egyház tanításai szerint él, annak nincsenek erkölcsi kapaszkodói, értékek és elvek nélkül él.
  • Aki vallásos, az elmaradott, elavult erkölcsi parancsok szerint él.
  • A vallásosság a fejlődés útjában áll.
  • Aki a vallás és az egyház utasításai szerint él, nem képes az önálló gondolkodásra.

 

Lehetséges beszélgetésindító kérdések

  • Melyek szerintetek ma a legnagyobb vallások, amelyeknek a legtöbb híve van (akár csak Európában vagy Magyarországon)? Mit gondoltok, hogy változott ezen vallások szerepe a történelem során?
  • Szedjük össze közösen a legfontosabb szabályokat, amik irányítják a mindennapi életünket! Mi határozza meg, hogyan viselkedhetünk egymással, mi az, amit megtehetünk és mit nem? És milyen tetteket tiltanak a törvények?
  • Milyen parancsokat, szabályokat fogalmaznak meg a nagyobb vallások, amiket ismertek?
  • Vannak hasonlóságok a vallások által lefektetett parancsolatok és a társadalmi, állami szabályok között?
  • Tudtok mondani olyan jelenségeket, amiknek nem értitek az okát, illetve aminek még a tudósok sem jöttek rá az okára?
  • Ismertek vallásos, hívő embereket? Milyen vallásúak? Kérdeztétek már tőlük, hogy számukra mit jelent Isten?
  • Szerintetek régimódi az, aki vallásos? Lehet valaki modern gondolkodású és vallásos egyszerre?
  • Mi az egyház szerepe ma? Mi volt régen?
  • Milyen vallásos ünnepek vannak? Nem hívő emberek is ünnepelhetik ezeket?
  • Lehet valláshoz tartozás nélkül is hinni Istenben?
  • Milyen mértékben szólhatnak bele a vallási vezetők a hívők életébe?
  • Szerintetek csak az nevezhető hívőnek, aki a hite minden vallási előírását betartja? Mondhatunk olyat, hogy valaki inkább hívő/jobb hívő?
  • Mit gondoltok a vallásszabadságról?
  • Szerintetek vannak olyan, természettudományos módon nem megmagyarázható jelenségek, melyek létezésében nem vallásos emberek is hisznek?

 

Lehetséges tételmondatok

  • Az egyház egy szekuláris államban is beleszólhat közéleti kérdésekbe.
  • Csak a vallások biztosítanak szilárd erkölcsi alapot az élethez.
  • A modern világban nehezebb hívőnek lenni, mint régen volt.

 

2. Egyes vallásokat és híveiket megbélyegző kijelentések

  • Az iszlám erőszakos vallás, egyenlő a terrorral és a terroristákkal.
  • Az iszlám elnyomja a nőket.
  • A kereszténység bűnös és erőszakos vallás, mert háborúkat vívtak és embereket üldöztek és öltek a nevében.
  • Az egyházi vezetők álszentek.

 

Lehetséges beszélgetésindító kérdések

  • Saját becslésetek szerint mennyire ismeritek az iszlám vallást és parancsait? Mondjuk hányast adnátok magatoknak „iszlámismeretből”? És mennyire ismeritek saját becslésetek szerint a keresztény vallás tanításait, parancsait? Ebből hányast adnátok magatoknak?
  • Tudjátok, mi a közös a zsidó, a keresztény és az iszlám vallásban?
  • Beszélhetünk egységes keresztény tanításról, egységes kereszténységről? Hány keresztény egyházat ismertek? Mit tudtok ezekről?
  • Mennyiben beszélhetünk egységes iszlám vallásról, egységes iszlám tanításról?
  • Szerintetek van iszlám egyház? Tudjátok, hogy épül fel a katolikus egyház, és hogy épülnek fel a protestáns egyházak? Hogy épül fel vajon ehhez képest az iszlám egyház?
  • Tudjátok, hány keresztény és hány muszlim él a Földön? Ők szerintetek mennyiben hasonlítanak és mennyiben különböznek egymástól? Mitől függhet ez? Vajon mind ugyanúgy értelmezik a saját vallásukat?
  • Hallottátok már azt a fogalmat, hogy iszlamizmus? Szerintetek van különbség az iszlám vallás és az iszlamizmus, mint politikai ideológia között? Mi lehet a különbség a muszlim, azaz az iszlám vallás követője, és az iszlamista, a politikai ideológia követője között?
  • Milyen szerepet játszottak régen a nők az európai társadalmakban és a kereszténységben?
  • Mitől függ, hogy valaki melyik vallás követője lesz?
  • Milyen eszközökkel toboroztak magunknak a történelem során a különböző vallások új híveket? Hogyan térítették meg az embereket? Mit gondoltok, működnek ma is hasonló módszerek?

 

Lehetséges tételmondatok

  • Magyarország keresztény ország.
  • Az iszlám vallást nehéz összeegyeztetni az európai értékekkel.
  • A kereszténységhez túl sok vér tapadt már ahhoz, hogy képviselői a békét és szeretetet hirdessék.
  • Kötelezővé kellene tenni minden iskolában a keresztény hittanoktatást.
  • A tananyag részeként minden világvallásról tanulni kellene a középiskolában.

europe logo white

THE E-LEARNING TOOL

EUROGUIDE EU flag

This project is co-funded by the Internal Security Fund of the European Union – GA N° 871038