Módszertani gyűjtemény

Ha bármelyik óránkat, foglalkozásunkat online tartjuk meg, a fenti gyakorlatok digitalizálhatók, kis átalakítással a webes térben is használhatók. Az online tér persze számos olyan nehézséget teremt, ami egy személyesen megtartott foglalkozáson fel sem merül. Több energiát kell fektetni a fiatalok figyelmének megtartásába, a technikai malőrök értékes perceket vehetnek el egy-egy foglalkozásból, és nyilván a rendelkezésre álló feltételek sem ugyanolyanok minden résztvevőnél.

Ha a körülmények mégis úgy hozzák, hogy az interneten kell foglalkozást tartanunk, ehhez kíván segítséget nyújtani ez a gyűjtés, ami természetesen korántsem teljes.

Az alábbiakat praktikus figyelembe vennünk az online munka során:

●        A jelen kiadványban bemutatott gyakorlatokra tapasztalataink szerint online majdnem mindig több időt kell szánni a megszokott tempóhoz képest, ezért kevesebb fér bele 45 vagy 90 percbe, mint a személyes, élő foglalkozásokon. Tervezzünk ennek megfelelően!

●        Állapodjunk meg előre a közös beszélgetés szabályaiban: kinek mikor legyen bekapcsolva a mikrofonja, hogyan lehet szót kérni, jelentkezni, illetve milyen időkeretek állnak a résztvevők rendelkezésére!

●        A számítógép képernyője előtt töltött idő könnyen egyhangúvá válhat, igyekezzünk ezért változatos eszközöket (pl. több felületet, interaktív alkalmazásokat, honlapokat) használni a foglalkozás során!

●        Személyes találkozás híján még nagyobb szerepe van a gyakorlatok előtt a megfelelő ráhangolásnak. Ha tudunk, szánjunk időt arra, hogy minden diáknak lehetősége legyen „megérkezni”: történhet ez valamilyen gyors beköszönős játékkal, amiben mindenkinek meg kell egy pár szó erejéig szólalnia, de a fókuszálást segítheti egy dinamikus, energizáló feladat is. Ezekhez a DIA blogján gyűjtöttünk ötleteket.

●        Ha a lehetőségek engedik, kérjük meg a diákokat arra, hogy tartsák bekapcsolva a kamerájukat a feladatok ideje alatt! Így láthatjuk azt, mennyire vonódtak be, és milyen reakciókat vált ki belőlük egy-egy kérdés. Különösen az ilyen érzékeny, megosztó témák megvitatásakor hasznos, ha a nonverbális jeleket is a lehetőségekhez képest a legjobban látjuk.

Hogyan alakíthatók át a beszélgetős feladatok az online térben úgy, hogy megőrizzük az interaktivitást és az egymásra reagálás lehetőségét?

A fentiekben leírt beszélgetős, vitázós feladatok túlnyomórészt a fizikai teret is használják a résztvevők véleményének megjelenítésére (például úgy, hogy egy képzeletbeli skálára kell ráállniuk a diákoknak). Ezt a teret az interneten helyettesíthetjük például egy közösen szerkeszthető, megosztott táblával, amin felrajzolunk egy vonalat, amire a résztvevők ráírhatják a nevüket, ezzel jelképezve, hova állnának a feladatban. Remek erre a Zoom videóalkalmazás whiteboard funkciója, de a Padlet és a Miro oldalak is tele vannak ehhez hasznos lehetőségekkel.

Ha két válaszlehetőség közül egyet kell választaniuk a diákoknak, azt jelezhetik két különböző tárgy (például két eltérő színű lap) közül az egyik felmutatásával is.

A diákok véleményének megismerésére jól használhatóak a különböző online kvízalkalmazások, szavazós felületek, mint a Mentimeter és a Redmenta. Ha a diákok gondolatainak összegyűjtésére online post-iteket szeretnénk használni egy feladathoz, arra is több lehetőségünk van: a fent említett Padlet és Miro felületek mellett a Scrumblr oldal is remek.

A beszélgetés moderálása – bekapcsolt kamera esetén – néhány egyszerű kézjel használatával könnyebb lesz. Ehhez ajánljuk a Kézjelkódexet.

Ha a résztvevők nem kapcsolják be a kamerájukat, úgy jelentkezéshez használható az egyes videótelefon alkalmazások chat ablaka is. Itt egy előre megbeszélt módon bárki tudja jelezni, ha szót kér.

Érzékeny témák megvitatása esetén online is fontos, hogy a reflexiós kör ne maradjon el. Ehhez használhatjuk a már ajánlott reflexiós kérdéseket, játékokat is, de rövid visszajelzések adására alkalmas a chat ablak, vagy akár a résztvevők felmutatott hüvelykujjának egy képzeletbeli skálán elforgatással való beállítása is (ujjbarométer).